Átmenetinek bizonyult a kisbe-fektetők lelkesedése a hazai részvények iránt: a háztartások a tavalyi év utolsó három hónapjában újra nettó eladók voltak a Budapesti Értéktőzsdén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról szóló adataiból. A kisbefektetői érdeklődés utolsó hulláma 2000-ben végződött: akkor az év végén még a tőzsdei papírok 8 százalékát birtokolták, ez tavaly júniusra 5,5 százalékra zsugorodott, majd a III. negyedévi 5,8 százalék után decemberben visszacsúszott 5,6 százalékra. Az utolsó negyedben emelkedő árfolyamok mellett 5,2 milliárd forint értékben adtak el papírjaikból a kisbefektetők.

A kezükön levő részvények értéke azonban az áremelkedés miatt így is nőtt. Több egymást követő negyedév adataiból azonban azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a részvénypiacról kiszálló kisbefektetők helyébe már érkeznek újak, s visszaeső árfolyamok esetén egyre többen hajlandóak vásárolni.

A külföldi befektetők 46 milliárd forint értékben adtak el. A szám azonban csalóka. Az MNB jelentése a nem pénzügyi vállalatok nettó vásárlásánál megemlíti, hogy a 47 milliárdos növekedés jórészt az egyik áramszolgáltatónál bekövetkezett tulajdonosváltás következménye. Sehol máshol nem jelöli viszont meg ugyanezt okként hasonló mértékű csökkenésre. Mivel azonban a hazai bejegyzésű E.On Hungária Rt. a francia EdF Internationaltől vette meg a kérdésés Édász-csomagot, s a külföldiek éppen 46 milliárd forint értékben voltak nettó eladók, biztosnak látszik, hogy ez a tétel bújik meg a nem rezidensek jeletős részvényeladása mögött.

Enélkül számolva a külföldiek lényegében se nem vettek, se nem adtak, s részesedésük 72 százalék körül maradt volna a hivatalos 71,8 helyett. Azonban ez az érték is a külföldiek meglehetős szkepticizmusáról árulkodik, hiszen például márciusban még a papírok háromnegyedét birtokolták, és az év közepén masszív eladók voltak. Összességében jól látszik, hogy a BUX tavaly úgy tudott kissé emelkedni, hogy a külföldiek - leszámítva az első negyedet - nettó eladók voltak. A konvergenciasztori a részvénypiac tekintetében csak az elemzők és a befektetők vágyálmaiban létezett 2002-ben, s az idei évből eddig eltelt időszak fejleményei is arra utalnak, hogy a külföldiek tovább folytatták eladásaikat.

A részvénypiacon az Édász-tranzakciót figyelmen kívül hagyva a legnagyobb vásárlók a pénzügyi vállalatok voltak: a biztosítók és nyugdíjpénztárak 5,6 milliárd, az egyéb pénzügyi közvetítők (lényegében a befektetési alapok) pedig 6,7 milliárd forint értékben voltak nettó vevők.

Az állampapírpiacon az ír népszavazást követően minden várakozást felülmúlóan lódult meg a külföldiek vásárlókedve: a negyedik negyedben 360 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat. Részesedésük ezzel, újabb rekordot döntve, 27 százalékra nőtt 23,4-ről. A háztartások hiába vettek 11 milliárdért, részesedésük 14,3-ről 13,5 százalékra mérséklődött. Vettek a pénzügyi vállalatok is, részesedésük azonban csökkent. A 7,2 százalékos nettó állampapír-kibocsátás jó részét tehát a külföldiek szívták fel.