Kamatzuhanás januárban
Ez év januárjában a kamatlábak alakulását alapvetően az MNB irányadó kamatának kétszer 100 bázispontos csökkentése és a kamatfolyosó plusz/mínusz 100 bázispontról 300 bázispontra bővítése határozta meg. A betéti és hitelkamatok egyaránt csökkentek, de a bankok nem siettek a hitelkamatok mérséklését a betétekéhez igazítani, hanem felhasználták ezt az időszakot a kamatmarzsok növelésére ? derül ki a jegybank legfrissebb adataiból.
A lakosság folyószámlahiteleinek kamatlába januárban 12 bázisponttal, 18,22 százalékra csökkent, a lakáscélú hiteleknél pedig 171 bázisponttal, 12,34 százalékra mérséklődött. Ebből az MNB becslései szerint 107 bázispont volt a kamatcsökkentés hatása, a többi módszertani váltással magyarázható. Az átlagos hitelköltség mutatója 137 bázisponttal csökkent, 14,24 százalékra. A fogyasztási hiteleknél a kamat 70 bázisponttal lett alacsonyabb (22 százalék), míg az egyéb hitelek kamata 264 bázisponttal, 19,36 százalékra csökkent.
A lakossági látra szóló kamatok 37 bázisponttal, 2,75 százalékra mérséklődtek. Az éven belüli lejáratra lekötött kamatok 91 bázisponttal csökkentek, 6,06 százalékra, az éven túli betéteknél pedig 144 bázispontos a mérséklődés (6,17 százalék).
A vállalatok éven belüli hiteleinek kamata 149 bázisponttal, 8,2 százalékra esett, míg ennél nagyobb mértékű, 194 bázispontos volt a betéti csökkentés, 5,47 százalékra. Az éven túli hiteleknél 22 bázispontos a mérséklődés, így a kamat 9,49 százalékra változott, míg az éven túli betétek kamata 288 bázisponttal, 5,14 százalékra esett.
A bankok így jelentősen növelték marzsukat. A háztartási szektor esetében a fogyasztási hitelek és az éven belüli betétek átlagkamatai közötti különbség mintegy 2 százalékponttal, 15,93 százalékpontra nőtt. A vállalatok esetében a marzs 2,28 százalékpontról, 2,73 százalékpontra bővült.
A bankközi forintpiacon nagyot zuhant a forgalom, az 1180 milliárdos januári érték 714 milliárddal marad el a decemberitől. (LJ)
