Régi-új befektetési lehetőség a piacon
Természetesen a devizapiaci kereskedés egyáltalán nem új dolog még a hazai tőkepiacon sem. Azonban erősen elgondolkodtató, hogy a hazai kis- és nagy befektetők mindezidáig egyáltalán nem, vagy alig vették fel ezt a terméket a befektetési lehetőségeik közé, miközben a folyton csökkenő hozamot biztosító állampapírok és az elmúlt években csak veszteséget produkáló részvények egyre kevésbé tudják kiszolgálni az érdeklődésüket. A hiba valószínűleg részben a brókercégeket is terheli, hiszen alig néhány befektetési szolgáltató teszi lehetővé ügyfelei számára az aktív devizakereskedést. Másrészt a befektetők maguk sem elég jól informáltak a létező lehetőségekről, aminek következtében a világpiac egyik legfontosabb és leginkább transzparens piacáról maradnak le.
Sosem késő azonban elkezdeni, ezért az alábbiakban röviden bemutatjuk a lehetséges befektetési formákat, illetve azokat az instrumentumokat, amelyekből választhat egy hazai magánbefektető. Tévhit ugyanis az az általánosan elterjedt vélekedés, miszerint a devizabefektetés csak nagyon nagy portfólióval rendelkező profi befektetők számára érhető el. A valóságban ezen a piacon egy 3-5 millió forintos indulótőkével is lehet kereskedni. Sőt, a piaci sajátosságok miatt itt a befektetők jóval egyenlőbb bánásmódot kapnak, mint pl. az állampapírpiacon, így tehát sem a felszámított költségekben, sem a megkapott árfolyamban nem sújtja látványosan hátrányos megkülönböztetés a kisbefektetőt.
Igen nagy erénye a devizapiacnak ugyanis a transzparenciája, a piaci információk mindenki számára teljesen egyformán elérhetőek. Ráadásul manipulálni is jóval nehezebb a devizákat, mint akár az egyes részvényeket vagy állampapírjegyzéseket. A befektető mindezek mellé egy 24 órán át tartó piacot kap, ahol az információk folyamatosan épülnek be az árfolyamokba, jól és tisztán követhetően.
Mindezek az előnyök természetesen veszélyeket is rejtenek magukban. Így a magas transzparencia miatt szinte lehetetlen arbitrázs ügyleteket kötni, hiszen a kockázatmentes és biztos hozammal kecsegtető tranzakció előfeltétele, hogy valamelyik résztvevő félreárazza az egyik terméket, amire egy ennyire átlátható és nyílt piacnál csak egészen rövid ideig van lehetőség. Másrészt a nap minden pillanatában aktív piac hátrány is lehet, amennyiben a befektető nem tudja vagy nem akarja folyamatosan figyelemmel kísérni pozícióinak alakulását. Ezt természetesen részlegesen ki lehet védeni különböző stop megbízások alkalmazásával (amelyek a részvénypiacon használatos limitáras megbízásokhoz hasonlíthatóak a legjobban).
Az elméleti előnyök azonban semmit sem érnének, ha nem lehetne őket a gyakorlatban használni. Szerencsére az elmúlt években lassan kialakult itthon is a devizabefektetési termékek széles skálája, amin keresztül a magánbefektetők is elérhetik ezt a világméretű piacot. Az alaptermékek közé tartoznak a bankközi piacon köthető forward, illetve a tőzsdéken köthető futures ügyletek, ezeket egy valóban létező opciós piac egészíti ki. A nagyobb befektetők számára léteznek ennél szofisztikáltabb termékek is (határidős kamat és devizamegállapodások különféle fajtái, swapok és más instrumentumok), ezeket azonban tényleg csak a legnagyobb intézményi befektetők használják.
A mindenki számára elérhető termékek tehát a határidős kereskedés különböző típusai közül kerülnek ki. A tőzsdei határidős termékek (futures) előnye a központi elszámólóház nyújtotta biztonság és az ehhez kapcsolható alacsony fedezeti igény (magyarán a befektetőknek alacsonyabb tőkét kell biztosítaniuk, mint egy azonos mennyiségre vonatkozó bankközi kötésnél). Az orosz válság után mindkét hazai tőzsde devizaforgalma visszaesett, és ma már gyakran csak a bankközi piac leképzését végzik el (azaz a kereskedési árfolyamok leginkább a bankközi piacon alakulnak ki). Itt kell megjegyeznünk, hogy a devizák azok a befektetési termékek, ahol átfedés mutatkozik a két szabályozott magyar tőzsde kínálatában: elvileg mind a Budapesti Értéktőzsdén, mind a Budapesti Árutőzsdén lehetőség nyílik devizahatáridős kontraktusok megkötésére.
Bár a tőzsdei kereskedés mellett szól még a kedvezőbb adózás is, mégis meglehetősen sok befektető választja a bankközi piac nyújtotta lehetőségeket. Ennek oka egyrészt a nagyobb szabadság a pozíciók lejáratának kiválasztásában, másrészt a nagyobb kínálat: míg a tőzsdén néhány kivételtől eltekintve csak forintalapú kontraktusok forognak, a bankközi piacon minden további nélkül lehet úgynevezett keresztárfolyamokat is megjátszani, mégpedig szinte minden kombinációban. Nem csak euró-dollár vagy dollár-jen a lehetséges befektetési szempont tehát, hanem akár "egzotikus" devizák is, mint a török líra vagy a hozzánk közelebbi cseh korona. A devizapiac egyik legnagyobb erénye ez a nagy számú kombinálhatóság, azaz az a képessége, hogy különböző devizapárok alakíthatók ki, meglehetősen nagy szabadsággal.
Ehhez a szabadon alakíthatósághoz tartozik, hogy a "long" és "short" pozíciók klasszikus értelmezése itt megváltozik: nem arról van szó, mint egy részvény esetében, hogy "meg kell venni", hanem mindig egy pár egymáshoz viszonyított alakulására kell fogadni (hiszen a dollár erősödése az euró gyengülésével egyenértékű egy euró-dollár párban például). Mindezek eredményeképpen kevésbé alakult ki a devizapiacon befektetők között az a túlságosan is jól ismert probléma, hogy nem találnak befektetésre érdemes instrumentumot, hiszen egymáshoz képest relatíve túl- vagy alulértékelt devizákat mindig találni.
A devizaspekuláció további nagy előnye, hogy opciós piaca meglehetősen fejlett és viszonylag könnyen átlátható. Az opciók lényegében a volatilitás megjátszását teszik lehetővé a befektetők számára. Mostanában igen gyakori volt például a forintpiacon, hogy az elmúlt időszak nagyobb árfolyammozgásait követő relatíve magas volatilitást kihasználva opciókat írtak ki a befektetők, akik arra számítanak, hogy a hazai valuta piaca a közeljövőben megnyugszik. További lehetőség a különböző terpeszek eladása, azaz arra való spekuláció, hogy egy devizaárfolyam két megadott határérték között marad, valamint a fordított terpesz, amikor arra fogadnak, hogy a devizaárfolyam a megadott határértékek közül ki fog lépni. Ezek a lehetőségek ugyan elvileg adottak például a részvénypiac esetében is, azonban a gyakorlatban jelenleg jóval egyszerűbb a devizaopciók kereskedése, aminek talán a könnyebb fedezhetőség az oka (azaz az opció másik résztvevőjének, tipikusan egy banknak, könnyebb egy devizaopcióból származó kockázatát lefedeznie).
Természetesen a devizapiac minden előnye mellett tartogat jócskán nehézségeket és negatívumokat is. Mindezek figyelembevétele mellett azonban a hazai magánbefektetők nagyobb figyelmét is kiérdemelhetné ez a befektetési lehetőség, amely relatíve kis költség mellett nyitja meg számukra a világpiac kapuit.
