A meghatározó nyersolajfajta, az északi-tengeri brent határidős jegyzései 27 havi csúcsra lendültek tegnap délelőtt Londonban. A barrelenkénti árszint, áprilisi szállításra, 57 centtel nőtt, 28 centre megközelítve a 34 dolláros lélektani határt. Ilyen magas napi csúcsot 2000 novembere óta nem ért el egy kifutás előtti jegyzés árfolyama. A később nyitó New York-i tőzsde elektronikus kereskedésében pedig a 37 dollárt is átlépte a hasonló jegyzésű WTI-nyersolaj ára, ami több mint 80 százalékos emelkedés a tavaly február végi szinthez képest.

Az újabb markáns drágulást a háborús prémium erősödése okozza, miután az USA és az Egyesült Királyság (Spanyolország támogatásával) az Irak elleni támadás megindításához kérte, két héten belüli szavazással, az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulását. A katonai akciók tudniillik komolyan veszélyeztethetik nemcsak Irak, hanem a szomszédos OPEC-országok perzsa-öbölbeli kiszállításait is. A nevezett régió termeli a világkínálat mintegy harmadát, és ide összpontosul a globális kőolajtartalékok zöme.

A felhasználó országokat tömörítő OECD energiapolitikáját koordináló Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ezért nem tartja kizártnak, hogy végszükség esetén engedélyezze a tagországok központi tartalékainak megcsapolását. Ám azt reméli, hogy ez csak elvi lehetőség marad, és a termelők mindent megtesznek az esetleges akut hiány pótlására.

Az OPEC vezetői általában késznek is mutakoztak erre, és a tőzsdei körökben felvetődött az is, hogy esetleg már a kőolajkartell március 11-ei miniszteri értekezlete újabb kvótaemelést hozhat. Annál inkább, mert a legutóbbi növelés óta is folyamatosan több dollárral meghaladta az OPEC-olajok jelzőára a 22-28 dolláros célsáv felső határát, ami automatikus kínálatkorrekcióval járna a szervezet ár/termelés mechanizmusa szerint. Ám időközben felfutott Venezuela termelése, és a túlkínálati félelmeket hangoztató kartell a jelek szerint nem kívánja elhamarkodni a kvótadöntését.