Változásban maradhat a búzapiac
Az elmúlt idényben még az exportranglista harmadik helyét elfoglalt Ausztrália idei búzatermése 25 millió közeléből 10 millió tonna alá apadhat az utóbbi száz év legsúlyosabb aszálykárát követően. Korábban jelentős hozamcsökkenéseket jeleztek a másik fő exportrégióból, Észak-Amerikából, mindenekelőtt Kanadából is. Ez főleg az olcsó kelet-európai és kínai búza kiviteli esélyeit javította. Kína 2002. évi exportja például több mint 50 százalékkal nőtt, és ezzel a jelentős importőrök közé sorolt ázsiai ország immár nettó exportőrré lépett elő.
Ám ennél is látványosabb volt a FÁK-on kívüli orosz búzaexport felfutása, amely a 2001. évi 1,24 millióról 9,33 millióra nőtt tavaly. Csak novemberben közel 1,8 millió tonna orosz búza került külföldre (ebből mintegy 800 ezer az EU-ba), ami abszolút rekord.
Oroszország a kiviteli trend tartós lendületében bízik, jóllehet helyzetét megnehezítette, hogy az Európai Unió januártól új gabonaimport-kvótákat léptetett életbe. E szerint a harmadik országok az idén összesen 2,98 millió tonna gyenge és közepes minőségű lágy búzát exportálhatnak az EU-ba, tonnánként 12 eurós kedvezményes vámmal. (Kivéve persze azokat az országokat, amelyekkel - mint például a tagjelöltekkel - Brüsszel különmegállapodásokat kötött már régebben.) Ráadásul a világkvótából 572 ezer tonna az Egyesült Államoké és 38 ezer tonna Kanadáé, ami erősen rontja az orosz és ukrán búza esélyeit. A kvótán felüli gabonabevitelre ugyanis tonnánként 95 eurós vámot vetnek ki az EU-ban.
Ez elvileg kedvezhet a hazai búzaexportőröknek, akik az elmúlt fél évben messze nem tudták kihasználni az évi 650 ezer tonnára növelt vámmentes EU-s keretüket. Ennél konkrétabb lehetőséggel kecsegtethetne a közeli és időközben erősen megdrágult román piac, feltéve persze, hogy a bukaresti kormány eleget tesz a helyi malom- és pékipar követelésének, és átmenetileg felfüggeszti az importvámokat. (GI)
