Háborús hintában az olajárak
A nyersolajárak előző heti erős, mintegy 25 százalékos esését az elmúlt napokban megállították a háború elhúzódásával kapcsolatos spekulációk. Azóta naponta fordul a mozgásirány a mindenkori harci helyzettől, még inkább a két szemben álló fél nyilatkozataitól függően. Tegnap újra drágult az olaj, a májusi szállítású londoni brent barrelenként 66 centtel erősödött kora délutánig, 25,5 dollár közelébe.
Ám a tartósabb drágulást eddig megakadályozta, hogy a jórészt arab országokból álló OPEC kőolajkartell a jelek szerint nem hajlandó eleget tenni a bagdadi szolidaritási felhívásnak, és nem állítja le, még csak nem is korlátozza a - márciusban tovább növelt - kitermelését, illetve kiszállításait. A harcterekhez legközelebb fekvő Kuvait exportja is zavartalan.
Az együttesen a világexport közel kétharmadát adó OPEC-tagországok tudniillik nem kívánják kockáztatni a fő bevételi forrásuknak számító olajjövedelmeket. Abban sem érdekeltek, hogy tartósan elszabaduljanak az árak, hiszen az a drágábban termelő orosz stb. konkurenciát erősíti, miközben az importőröket a fogyasztásuk csökkentésére, illetve alternatív energiaforrások keresésére ösztönzi.
A tőzsdékre nyugtatólag hatottak azok a hírek is, miszerint az iraki termelőkapacitások eddig nem kerültek különösebb veszélybe, sőt még a szállítások sem szűntek meg teljesen. A fő exportkiindulási hely, az Öböl-beli Mina al-Bakr tengeri terminál ugyan nem üzemel, ám a törökországi Ceyhan kikötőbe még ezen a héten is érkezett olaj a háborúban álló ország északi feléből. Igaz, a napi 170 ezer barreles exportütem már csak alig 20 százaléka az előző hetinek, és rövidesen teljesen leállhat, ha megtelnek a török terminál raktárai. A kereskedők ugyanis még a harcok kezdetén beszüntették a vásárlásaikat a sokasodó kockázati tényezők miatt.
Ezzel együtt amíg folynak a közel-keleti harcok, addig nem szűnhetnek meg teljesen a világpiaci olajszűkével kapcsolatos aggodalmak, amelyeket legújabban a felerősödött nigériai belvillongások is táplálnak. Ez utóbbiak máris arra kényszerítették a nemzetközi olajtársaságok - főleg a Royal Dutch/Shell - helyi érdekeltségeit, hogy mintegy napi 800 ezer barrellel csökkentsék a kitermelésüket. Az OPEC nyugat-afrikai tagországának napi kínálata normális körülmények között 2,2 millió barrel körül mozog.
A besszvárakozások ellen hathatnak azok az OPEC-nyilatkozatok is, miszerint az iraki háborút (és az idei sorozatos növelést) követően újra szóba jöhet a termelési kvóták csökkentése. A kartell ugyanis azzal számol, hogy a második negyedévben, más évekhez hasonlóan, lényegesen visszaesik a globális kereslet. Ezzel pedig veszélybe kerülhet az exportőrök által kívánatosnak tartott 22-28 dolláros barrelenkénti árelőirányzat. Az OPEC-olajok jelzőára jelenleg 27 dollár alatt mozog.
