Leáll a vezető magnéziumüzem
A Noranda társaság a kanadai Danville-ben gazdaságossági okokra hivatkozva bizonytalan ideig, várhatóan legalább egy évre bezárja a világ legnagyobb magnéziumtermelő üzemét, a nemrég létesült, évi 58 ezer tonna kapacitású Magnola Metallurgyt. Kanada vezető bányacsoportja tudniillik januárban már átlagosan csak mintegy 1850 dolláros tonnánkénti világpiaci árszintet jósolt erre az évre, amely nem érné el a helyi termelési költségeket. Hat éve még tonnánként 3300 dollár körül mozogtak a nemzetközi árak. A mintegy 40 százalékos áresést a Noranda elsősorban a kínai termelés gyors felfutásával magyarázza. Az ázsiai birodalom - 1990-ben még a zéróhoz közelítő - kínálata mostanra elérte a világtermelés mintegy felét.
Nyugat-Európában a múlt hónap végén még mindazonáltal 1950-2000 dolláron állt a minimálisan 99,8 százalék tisztaságú magnéziumnak a Metal Bulletin (MB) által számított szabadpiaci árszintje, ami 20-70 dolláros emelkedés az előző közléshez képest. Az európai drágulást a Mal Rt. is tapasztalta, ám a földfém információi szerint Kínából vámmentesen 1600-1700 dolláron is beszerezhető. Magyarországon, ahol az EU-val ellentétben nem terheli illeték a behozatalt, főleg Kínából, Oroszországból és Ukrajnából szerzik be az alumíniumhoz hasonló földfémet. Hazai termelés nincs.
A magnézium, illetve könynyűfémötvözetei csaknem minden olyan területen felhasználhatók, ahol az alumínium. Ötvözőként elsősorban az alumínium mechanikai tulajdonságait javítja. Főleg az autóipar keresi, részegységek, például motorblokkok gyártásához. Emellett még fontos felhasználási területe a titán- és cirkóniumtermelés a Bloomberg értesülése szerint. A többek között dolomitból és magnezitből kivont magnéziumot rendszerint 2-5 kilogrammos bugákban, minimálisan 99,8 vagy 99,9 százalékos tisztaságban forgalmazzák.
