BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tolonganak a hitelminősítők

Miközben Nyugat-Európában a bankok és a hitelminősítők arról vitáznak, hogy 2006-tól - a Bázel II. várható életbelépésétől - melyikük vegye górcső alá a pénzintézet adósait, addig Magyarországon meglehetősen sivárnak tűnik a helyzet. Bár a törvény erre lehetőséget biztosítana, eddig egyetlen hitelminősítő sem kérte a PSZÁF-tól, hogy bejegyezze nyilvántartásába.

A hitelminősítés jó üzlet, ráadásul még inkább az lesz a Bázel II.-irányelvek megjelenésekor - amely 2006-ra várható -, hiszen a tervek szerint a bankoknak minden adósukat minősíteniük kell. S míg Nyugat-Európában már elkezdődött a harc a bankok és a hitelminősítők között, akik maguknak szeretnék megkaparintani ezt a piaci szeletet, addig hazánkban éppen ellenkező tendencia tapasztalható. Az eddigi egyetlen szereplő, a Focus a korábbinál is marginálisabb tevékenységet folytat, legalábbis erre utalnak a társaságtól származó információk. S bár a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvántartásba vehessen hitelminősítő szervezeteket, eddig még egyetlen társaság sem kérelmezte ezt - tudtuk meg a felügyelettől.

Nyugat-Európában a középvállalatok hitelminősítésére már egy sor társaságot alapítottak az elmúlt években, ám a bankok vajmi kevés teret adtak nekik, s inkább saját besorolási rendszerüket fejlesztették. Egy külső hitelminősítő megfizethetetlen a cégek számára - érvelnek a pénzintézetek. Tény, igen mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a cégeknek, ha hitelminősítő mellett voksolnak, hiszen a nagyobbaknál 40-50 ezer eurónál kezdődik a tarifa, míg a kisebbek 6500-20 000 euró között számítják fel a díjakat.

A piac virágzását mutatja, hogy 2002-ben több mint 2 milliárd dollár áramlott a két legnagyobb hitelminősítőhöz, a Standard & Poor'shoz és a Moody'shoz. Szerepük megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy jó "bizonyítvánnyal" a társaságok befektetőket tudnak megnyerni - többen ugyanis csak olyan értékpapírt vásárolhatnak, amely befektetési kategóriába tartozik -, avagy a hiteleket olcsóbban tudják felvenni. Egy rosszabb besorolás pedig nem kevés pénzbe kerül a vállalatoknak, elég csak a ThyssenKrupp esetét nézni, amelynek 20 százalékkal esett az árfolyama, miután az S&P a bóvli kategóriába sorolta.

Így nem is lehet csodálkozni azon, hogy a hitelminősítők egyre inkább tüskék a nagyvállalatok szemében. Ráadásul Hans Eichel német pénzügyminiszter nemrégiben felvetette egy európai hitelminősítő ügynökség felállítását azt követően, hogy a Standard & Poor's és a Moody's több német nagyvállalat besorolását lerontotta. A kormányzó szerint az amerikai ügynökségek nem értik a német vállalati kultúrát, sőt dönté-seiket a transzatlanti diplomáciai feszültségek is befolyásolhatják.

A hazai helyzetet sajnálatosnak nevezik a piaci szereplők, ráadásul az EU-csatlakozás kapcsán sem várható ezen a téren látványos változás. Az irányelvek nem mondják ki a hitelminősítés szükségességét, így a bankok továbbra is maguk végzik az adósok vizsgálatát. Éppen ezért változást esetleg csak a Bázel II. jelenthet, vagy éppen a kötvénypiac felvirágozása. A Focus addig egy-két, korábban elkezdett minősítését folytatja, s kockázatelemzéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. S persze figyeli a lehetőségeket - tették hozzá a cégnél. (FB)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.