BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tolonganak a hitelminősítők

Miközben Nyugat-Európában a bankok és a hitelminősítők arról vitáznak, hogy 2006-tól - a Bázel II. várható életbelépésétől - melyikük vegye górcső alá a pénzintézet adósait, addig Magyarországon meglehetősen sivárnak tűnik a helyzet. Bár a törvény erre lehetőséget biztosítana, eddig egyetlen hitelminősítő sem kérte a PSZÁF-tól, hogy bejegyezze nyilvántartásába.

A hitelminősítés jó üzlet, ráadásul még inkább az lesz a Bázel II.-irányelvek megjelenésekor - amely 2006-ra várható -, hiszen a tervek szerint a bankoknak minden adósukat minősíteniük kell. S míg Nyugat-Európában már elkezdődött a harc a bankok és a hitelminősítők között, akik maguknak szeretnék megkaparintani ezt a piaci szeletet, addig hazánkban éppen ellenkező tendencia tapasztalható. Az eddigi egyetlen szereplő, a Focus a korábbinál is marginálisabb tevékenységet folytat, legalábbis erre utalnak a társaságtól származó információk. S bár a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvántartásba vehessen hitelminősítő szervezeteket, eddig még egyetlen társaság sem kérelmezte ezt - tudtuk meg a felügyelettől.

Nyugat-Európában a középvállalatok hitelminősítésére már egy sor társaságot alapítottak az elmúlt években, ám a bankok vajmi kevés teret adtak nekik, s inkább saját besorolási rendszerüket fejlesztették. Egy külső hitelminősítő megfizethetetlen a cégek számára - érvelnek a pénzintézetek. Tény, igen mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a cégeknek, ha hitelminősítő mellett voksolnak, hiszen a nagyobbaknál 40-50 ezer eurónál kezdődik a tarifa, míg a kisebbek 6500-20 000 euró között számítják fel a díjakat.

A piac virágzását mutatja, hogy 2002-ben több mint 2 milliárd dollár áramlott a két legnagyobb hitelminősítőhöz, a Standard & Poor'shoz és a Moody'shoz. Szerepük megkérdőjelezhetetlen, hiszen egy jó "bizonyítvánnyal" a társaságok befektetőket tudnak megnyerni - többen ugyanis csak olyan értékpapírt vásárolhatnak, amely befektetési kategóriába tartozik -, avagy a hiteleket olcsóbban tudják felvenni. Egy rosszabb besorolás pedig nem kevés pénzbe kerül a vállalatoknak, elég csak a ThyssenKrupp esetét nézni, amelynek 20 százalékkal esett az árfolyama, miután az S&P a bóvli kategóriába sorolta.

Így nem is lehet csodálkozni azon, hogy a hitelminősítők egyre inkább tüskék a nagyvállalatok szemében. Ráadásul Hans Eichel német pénzügyminiszter nemrégiben felvetette egy európai hitelminősítő ügynökség felállítását azt követően, hogy a Standard & Poor's és a Moody's több német nagyvállalat besorolását lerontotta. A kormányzó szerint az amerikai ügynökségek nem értik a német vállalati kultúrát, sőt dönté-seiket a transzatlanti diplomáciai feszültségek is befolyásolhatják.

A hazai helyzetet sajnálatosnak nevezik a piaci szereplők, ráadásul az EU-csatlakozás kapcsán sem várható ezen a téren látványos változás. Az irányelvek nem mondják ki a hitelminősítés szükségességét, így a bankok továbbra is maguk végzik az adósok vizsgálatát. Éppen ezért változást esetleg csak a Bázel II. jelenthet, vagy éppen a kötvénypiac felvirágozása. A Focus addig egy-két, korábban elkezdett minősítését folytatja, s kockázatelemzéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. S persze figyeli a lehetőségeket - tették hozzá a cégnél. (FB)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.