A biztosítói piac az EU-csatlakozás után
Könnyen elképzelhető, hogy hazánk EU-csatlakozását követően további biztosítókkal bővül a hazai paletta, s nem kizárt, hogy a társaságok száma akár 40-re is emelkedhet a mostani 30-ról - mutatott rá Pálvölgyi Mátyás tegnapi sajtóbeszélgetésén, ahol az EU-csatlakozás várható hatásait érintette. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az összes társaság hozná a befektetett tőkére elvárt hozamot. A magyar biztosítók közül az első 7-8 társaság működik profitábilisan, a kicsik között pedig elvétve akad egy-kettő. Ahhoz, hogy egy gazdaságos volument elérjen egy társaság, az 1990-es évek elején kellett volna elindulnia; nem véletlen, hogy az Axa és a Zürich is kivonult hazánkból, s az eredményt hozó térségekben kénytelen tovább működni - mutatott rá. Az eredményorientáció - főként a biztosítók elmúlt évi meglehetősen rossz évét követően - erősödött Európában. Bár a nyugati cégek magyarországi befektetéseinek mértéke eltörpül a többi mellett, a vezetés most már minden egyes üzleti szeletet tüzetesen megvizsgál eredményesség szempontjából. Ez a folyamat pedig a piac tisztulásához is vezethet - magyarázta Pálvölgyi.
A magyar piac presztízsszempontok miatt lehet érdekes egy-egy társaság számára, éppen ezért zömmel az amerikai társaságok megjelenésére számít az elnök-vezérigazgató, hiszen számukra az ország az EU-belépéssel nyílik meg.
Törvényszerű, hogy a nagy biztosítók az elkövetkező években veszítenek piaci részesedésükből, ám a várható piaci tendenciák között említhető a pénzügyi szolgáltatók összefonódása. A Generali Biztosító a Budapest Bankkal és a CIB-bel kíván szorosabb együttműködést folytatni, ám további bankokkal is kooperációra törekszik. Az együttműködés elsődleges gyümölcse a közös termékkialakításban rejlik, például privát kölcsönök esetében a bank beszámítaná az életbiztosítás díjtartalékát. A bankok a biztosítási termékek forgalmazásából bevételi forrásra tehetnek szert, ami Nyugat-Európában már nem elhanyagolható tényező - hangsúlyozta Pálvölgyi Mátyás.
Ami a területi korlátokat illeti, az EU-csatlakozás nem okoz jelentős változást, hiszen bár könnyűnek tűnik egy-egy közvetítőnek a határt átlépni, a jogrendszernek azonban már korántsem ilyen egyszerű megfelelni. Szlovákia lehetne a legizgalmasabb célpont ebben a tekintetben, ám a Generalinak ott már van leányvállalata. Éppen ezért felvetődhet a kérdés: elképzelhető-e, hogy a leányvállalatok beolvadnak az anyacégbe, és így egységesen működnek tovább? Itt már meglehetősen színes megoldások születhetnek - mutatott rá Pálvölgyi Mátyás -, hiszen például bizonyos elemeket centralizáltan kezelhetnek, úgymint a befektetéseket avagy a számítástechnika keretén belül az adatfeldolgozást, s megtörténhet a termékek bizonyos fokú harmonizációja is. (FB)
