Lassan poroszkáló hazai lópiac
A Magyarországon tenyésztett legértékesebb lovakat a fajtatenyésztő egyesületekben (például Nónius, Lipicai, Furiozó és Kisbéri) nevelik fel, az onnan kikerülő állatok döntő része külföldre kerül.
A hazai lóárak 300 ezer és 10 millió forint között mozognak, az ár összefügg a jószág korával, fajtájával, kiképzésével. Az utóbbi időben a legértékesebbnek tartott magyar ló, a Superville, a napokban elhunyt Túri József lova, amely a világbajnokságon hatodik helyezett lett, illetve Dallos Gyula Action nevű lova, amely Európa-bajnoki harmadik lett és számos világbajnoki kupafordulóban szerepelt.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. jelenleg mintegy 200 lovat tart. Kun Mihály vezérigazgató szerint évi 35-40 fiatal állatot adnak el, nóniuszokat, mezőhegyesi sport félvéreket és ügetőlovakat. Tavaly 11 versenyló talált gazdára külföldön, egyebek közt az USA-ban is, az áruk 300-500 ezer forint között volt.
Az idén még nem lendült be a minőségi, illetve a versenyló iránti kereslet, a hazai versenylósport piacán nincs elmozdulás az utóbbi évekhez képest - mondta Kucsora István, a Hód-Mezőgazda Rt. lótenyésztési igazgatója. Némi vigasz, hogy a napokban adtak el egy lovat jó áron Koreába. A korábbi években kanadai, német, görög és svájci vevők is voltak. A stagnálást jelzi, hogy 1985-86 óta 90-110 lovat - egyebek közt furiozó, sagia és kisbéri fajtákat - nevel a cég. A korábbi években 20-25 állatot adott el részben vágásra, részben sport- és továbbtenyésztési célokra. Az árak 300 ezer forinttól egy-két millióig tartanak. A cég egyébként nem csupán a saját lovaival jelenne meg a piacon, ugyanis integrátori tevékenységet is ellát a régióban, vagyis más tenyésztők munkáját is összefogja.
Az igazgató szerint a külpiacon több értékes magyar lovat lehetne eladni, ha tenyésztőink nem csak a világfajták (például angol telivér) kancái után kapnának csikónként mintegy 60 ezer forintos támogatást, kétszer annyit, mint a hazaiak (a furiozó, a sagia, a kisbéri) után.
