Zavarban a hazai cukorpiac

A hazai cukortermelők és a cukoripari vállalkozások tönkremeneteléhez vezethet a magyar piacot sokkoló importdömping, ami miatt az ország első négyhavi cukorfogyasztásának 27,94 százalékát - azaz minden negyedik kilogrammot - a külföldről behozott áru adta. Ez amiatt is különösen hátrányos, hogy az ipar már most is az EU-csatlakozás után érvénybe lépő szabályozás szerint termel. A kvóta vállalása azzal jár, hogy az ország cukorszükségletét belföldön kell megtermelni, ez kötelezettséget jelent a nyersanyagtermelők és a cukoripari cégek számára. Ezért a vertikum szereplői elvárják a hatóságoktól, hogy piacukat a szabályoknak megfelelően védjék.

Fischer Béla elmondta: a GATT/WTO-egyezménynek is megfelelő import nem borítaná fel a piaci egyensúlyt, ám Magyarországon már messze többről van szó, piaczavarásról, s ez a teljes cukorvertikumot sújtja.

A cukor importját nyomon követő hivatalos vámstatisztika szerint - miközben a magyar termelők és feldolgozók az elmúlt évtizedben biztonsággal előállították a magyar lakosság és a feldolgozóipar cukorszükségletét - az import drasztikusan megnőtt. A 2000-es, 9 ezer tonnás behozatallal szemben a tavalyi már meghaladta a 24 ezer tonnát (VG, 2003. március 3.). Az importcukor fogyasztáson belüli aránya azonban az idén ennél is rosszabb képet mutat: az év első négy hónapjában a 2000-es 1728, a 2001-es 2673 és a 2002-es 5312 tonnával szemben az idén 21 460(!) tonna volt a behozatal. Ez az idei, első harmadévi 76 800 tonnás teljes hazai fehércukor-fogyasztás 27,94 (!) százaléka.

A behozatal ilyen mértékét egyetlen, önellátásra berendezkedett ország sem engedheti meg magának - hangsúlyozza az iparági testület állásfoglalását idézve a Cukoripari Egyesülés vezetője. A túlzott import már eddig is, de a közeli belépésig még inkább jelentősen növeli az ország cukorkészleteit, ami az EU részéről várhatóan nem marad szankció nélkül, hiszen a meghatározott mennyiségen felül nem lehet cukrot vinni az unióba.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a cukorbehozatali megfigyelő rendszer viszonylag jó működése, valamint az állami szervek értékelése ellenére miért fordulhat elő mindez, Fischer Béla azt válaszolta: az ipar is értetlenül áll az eset előtt. Ráadásul az iparági egyesülés időben, tényszerűen jelezte a túlzó kereskedelmi tranzakciókat.

A Cukoripari Egyesülésben olyan nézet alakult ki, hogy amennyiben a hazai cukortermelés - a beözönlő import miatt - visszafejlődik, az előrevetítheti az uniós kvóta számunkra kedvezőtlen rendezését, idővel akár annak csökkentését is. Márpedig minden ország - sőt az Európai Unió maga is - szinte a végletekig védi cukorpiacát - tette hozzá Fischer.

Sokan úgy vélik, hogy a hazai cukortermelés túlságosan költséges, ám állítja, hogy bár a termelői és a feldolgozó inputok éves növekedése valóban gondokat okoz, a magyar gyárak termelési költségei nem magasabbak másokénál. A nemzetközi piacon nem is ezek a költségek versenyeznek, hanem a kormányok támogatásai, amelyek gyakran elérik az exportár kétszeresét.

A Cukoripari Egyesülés folyamatosan jelzi a hatóságoknak a piacvédelem működésének hiányosságait, és intézkedést vár. Szakértőik szerint mielőbb tisztázni kellene, hogy a vámstatisztika adatai birtokában kinek a feladata a hasonló mértékű importdömping esetén a gyors piacvédelmi intézkedés - tette hozzá Fischer Béla. Ez egyes fontos termékeknél a közösségben és az egyes államokban is gyakorlat.