Euróalapon mérik a kötvényeket
Az euró dollárral szembeni sikeréből, aki csak teheti, profitálni szeretne. Ez egyik oldalról természetes módon jelenti a befektetőknek azon törekvését, hogy az árfolyammozgásokat kihasználva kedvező időben adjanak vagy vegyenek az európai devizából. A másik oldalon azonban a tartós erősödés nemcsak az árfolyam hosszú távú növekedésén keresztül teszi vonzóvá az euróvásárlást, de megbízhatóságot és presztízst is kölcsönöz a fizetőeszköznek.
Hosszú ideje vitatott kérdés, vajon jó időben jött-e el a rég várt siker az euró életében. Azok, akik szerint a válasz nemleges, elsősorban az exportra termelő vállalatok jövedelmezőségének romlásával, illetve ezen keresztül a gazdaság teljesítményének visszaesésével indokolják véleményüket. A másik oldalon azonban több racionális érv mellett - többek között a nyersanyagimport olcsóbbá válása - a már említett szentimentális tényezők is komoly szerepet játszanak. És hogy ezek mennyire nem kizárólagosan az annak idején a bevezetés mellett kardoskodók önérzetének növelésére alkalmasak, bizonyítja, hogy az euró megnövekedett presztízséből még a kontinensen kívül is profitálni igyekeznek.
Hétfőn még csak kósza hír volt, hogy Mexikó két év után először eurókötvény-kibocsátásra készül, tegnap azonban már az aukció is lezajlott. A közép-amerikai ország a Bloomberg információi szerint 1 milliárd euró - közel 1,2 milliárd dollár - értékben bocsátja ki tízéves futamidővel adósságleveleit. A befolyó összeget pedig, mivel a törvényben meghatározott finanszírozási keretet az ország az idén már kimerítette, feltehetőleg lejáró adósságainak újrafinanszírozására fordítja majd. A magát a kötvénypiacon hagyományosan dolláralapú kibocsátásokkal képviseltető Mexikó - az ország 5,5 milliárd dollár értékben vett fel nemzetközi hiteleket az év eleje óta - a befektetők amerikai fizetőeszközzel szembeni idegenkedésére reagálva döntött az elszámolási egység megváltoztatása mellett. A másik meghatározó szempont az eurókötvényeknek a dolláralapú társaikkal szemben meglévő hozamelőnye, ami ugyancsak növelheti a befektetők lelkesedését. A megkérdezett alapkezelők szerint jelentős érdeklődés várható a kötvények iránt, az azonban, hogy sikerül-e a teljes mennyiséget lejegyezni, egyes vélemények szerint kérdéses lehet. Az aukció előkészítésével és lebonyolításával a kormányzat a Citigroupot és a Deutsche Bankot bízta meg.
Mexikó legutóbb 2001 márciusában vett fel euróalapú hitelt. Az idei év eleji dolláralapú kibocsátások során vonzott új befektetőknek köszönhetően az ország által fizetett hozamfelár jelentősen visszaesett a korábbi szintekhez képest. A januári tízéves - még dolláralapú - kibocsátás hozamszintje például 2,46 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 2,7 százalékkal, a két évvel ezelőtti eurókötvények hozamszintje pedig az elmúlt hat hónapban 6,2 százalékról 4,2-re esett vissza, ami a mostani sorozat szempontjából is biztató jövőbeni feltételekre enged következtetni. A kibocsátáskori árfolyamot 5,59 és 5,64 százalékos hozamszint között határozták meg, ami 1,7, illetve 1,75 százalékponttal haladja meg a vállalati hitelfelvételeknél irányadónak tekintett swaprátát. A dollárkötvényekhez mérten adódó hozamfelár és az euró iránti bizalom mellett Mexikó befektetési fokozatú hitelminősítéséből is profitálhat a kibocsátás során.
Elemzők szerint ugyan garancia nincs a teljes lejegyzésre, Mexikó kezdeményezése mindenképp példaértékű lehet a feltörekvő országok kötvénypiacai életében. Jóllehet a dollár gyengülése immáron több mint fél éve folyamatosan tart, az euróban denominált adósság ezen országok körében egyelőre nem jött divatba.
A megnyílt sorba hamarosan akár Uruguay is beállhat, az ország hitelminősítését ugyanis éppen tegnap javította fel a Standard & Poor's egy sikeresen végrehajtott adósságcsere-programot követően. Az ország hosszú távú hiteleinek és a devizájának hosszú távú besorolása így egyaránt B- lett.
Míg Dél- és Közép-Amerikában csak most kezdenek reagálni a megváltozott devizapiaci erőviszonyokra, addig térségünkben már eddig is több alkalommal sor került eurókötvény-kibocsátásokra. Az év elején éppen hazánk bonyolított le egy 1 milliárd euró értékű aukciót, azt megelőzően nálunk is 2001-ben volt példa hasonló tranzakcióra. Prága önkormányzata ugyancsak nemrégiben döntött euróalapú adósságlevelek kibocsátásáról, a cseh főváros közlekedési hálózatának fejlesztésére fordította az így befolyt összeget. A példa ugyan ragadós, de messze nem általános. Ukrajna például ugyancsak a napokban vállalkozik hitelfelvételre, az általa választott devizanem azonban továbbra is a dollár maradt.
