Lejtőn a nemzetközi olajárak
A tőzsdei nyersolajárak mintegy 13 százalékkal haladják meg az áprilisi mélypontjukat, ám a második fél évben és jövőre tartósan lejtőre csúszhatnak a bankárok és értékpapír-kereskedők előrejelzése szerint. A New York-i jegyzések átlagárfolyama az év hátralevő részében 19, 2004-ben pedig újabb 9 százalékkal - immár barrelenként 23,24 dollárra - apadhat. Az iraki termelés és export normalizálódását, valamint a független olajexportőrök napi kínálatának átlagosan 2,7 százalékos ez évi növekedését ugyanis várhatóan nem követi a globális kereslet erősödése. A világ idei napi átlagos nyersolajigénye ugyan egymillió barrellel, azaz a kilencvenes években megszokott ütemben nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint, ám a többlet nagy része az év eleji keresletbővülésből adódik, ami döntően az északi félteke zord téli időjárásával és az amerikai földgázárak magasrepülésével magyarázható.
Az erősödő kínálati nyomással kapcsolatos elemzői várakozásokat alátámasztja az OPEC kőolajkartell hezitálása is: a szervezet szakminiszterei júniusi ülésükön elnapolták a termelési kvóták csökkentését.
A tengerentúli árszint februárban még 40 dollár közeli 12 éves csúcsot ért el a háborús pánikhangulatban, és Londonból is 34 dollárt meghaladó jegyzéseket jeleztek március első napjaiban. A Szaddám-rezsim gyors összeomlását követő eufória sem tartott sokáig, és a március végi nagy zuhanást követően májusban és június elején ismét jobbára emelkedett az ártrend. A tartós csökkenést egyelőre gátolja az iraki konszolidációs folyamat lassúsága, amelyet a szabotázsakciók is zavarnak. A háború előtt még napi két és fél millió barrel olajat adó közel-keleti ország napi termelése ezért jelenleg sem haladja meg a 800 ezer barrelt. Ám a harcok kitörésekor az exportkikötőkben rekedt iraki olaj már útnak indult, és előbb-utóbb a folyó termelésből is futja majd kivitelre.
