Ma ül össze az EKB
Az elemzői véleményeket tekintve az számítana meglepő eseménynek, ha az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon nem változtatna az eurózóna irányadó kamatszintjén: a Reuters felmérésében szereplő 57 szakértőből mindössze 4 gondolta úgy, hogy az EKB most nem fog lépni. A csökkentés mértékének megjóslása ugyanakkor már nagyobb megosztottságot eredményez, hiszen a 25 és az 50 bázispontos változat közül az utóbbira ugyan többen szavaztak, de a mérsékelt beavatkozás mellett érvelők sincsenek elenyésző kisebbségben. Az EKB vezető tisztségviselői és a tagországok jegybankelnökei közül több is felszólalt már az elmúlt hetekben a csökkentés mellett, Wim Duisenberg EKB-elnök ugyanakkor csak a hét elején tett ilyen irányú finom utalásokat.
A további lazítást sürgető érvek hosszú listája indokolhat egy ilyen irányú döntést. Az EKB elsődleges célváltozójaként kezelt infláció az elmúlt hónapokban kifejezetten "jól viselkedett", sőt májusban a 2002 júniusa óta kijelölt 2 százalékos küszöbérték alá csökkent. Ma már az olajárak sem jelentenek veszélyt az árdinamikára nézve. Egyes országokban - így például Írországban - az infláció mértéke továbbra is átlag feletti, Németországban ugyanakkor defláció fenyeget. Ez azáltal, hogy a fogyasztók az árak tartós csökkenésére számítva halogatják vásárlási döntéseiket, további teljesítménycsökkenést eredményezhet az eurózóna vezető gazdaságánál. A régió egészének növekedését már így is 1 százalék alattira várják 2003-ban.
Az ellenzők elsősorban a pénztömegnek a kívánt szintet meghaladó ütemű növekedésével érvelhetnek, ami elbizonytalaníthatja az EKB-t, a bank azonban az elmúlt időkben többször hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távon jelenthet veszélyt az eurózóna mutatóira.
