Alulfejlett a hazai bankrendszer?

Nemrég még úgy tűnt, a Postabank (Pb) privatizációja a magyar bankpiacra vonzza mindazokat a külföldi pénzintézeteket, amelyek még nincsenek jelen az országban, de meg akarják ragadni az utolsó kínálkozó lehetőséget. A postai fiókhálózatot is maga mögött tudó Postabank megvásárlásával ugyanis úgy jelenhettek volna meg Magyarországon, hogy esélyük lett volna megingatni az OTP dominanciáját a lakossági bankpiacon - áll az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzésében. A valóságban ezzel szemben az történt, hogy sem a közép-európai terjeszkedési terveit már korábban deklaráló olasz UniCredito, se más, a piactól eddig távol maradó pénzintézet nem jelent meg újonnan a színen. Mind az öt pályázó, amely bekerült a Postabank privatizációjának második körébe, csupán meglévő magyarországi tevékenységét akarja kibővíteni a Pb lakossági ügyfélkörével, és ezért hajlandó igen tisztes árat, akár 60 milliárd forintot is fizetni, új bank azonban nem akar a piacra lépni.

Pedig a magyar bankszektor első pillantásra igen vonzónak látszik: a profit 17,3 százalékkal, 151 milliárd forintra bővült tavaly, és a növekedés az idén is folytatódik. Néhány nagy bank 40 százalékos eredménynövekedést jelentett az első fél évben, így a magyar bankok 80 százalékkal profitabilisabbnak tűnnek az európaiaknál. Amint azonban kissé a felszín alá nézünk, azonnal láthatóvá válik a probléma. Az, hogy az elmúlt másfél év kiugró eredményei mögött az állam lakáshitelezési és kkv-fejlesztési támogatásai állnak, és ennek rövidesen vége szakad. Az állam segítő keze nélkül pedig egy túlbankosodott alulfejlett piacot vél felfedezni az EIU, ahol a vállalati hitelezés 2001 végén még csak a GDP 21 százalékára rúgott, amit a régióban csak Lengyelország tudott alulmúlni. A pénzügyi közvetítő rendszer fejletlenségét pedig jól mutatja, hogy a hitelintézeteken a GDP 124 százalékának megfelelő öszszeg áramlik keresztül évente, szemben az európai 281, vagy az amerikai 397 százalékkal.