Szaporodó illegális bankok

Jelentősen nőtt az elmúlt három évben a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végző intézmények száma itthon - olvasható ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) friss statisztikáiból. Mint ezekből kiderül: míg 2001-ben még csak "kis számban" fordultak elő ilyen ügyek, tavaly a felügyelet már 14 esetben tett feljelentést az illetékes hatóságnál.

Ezekhez képest az idei első fél évben már további 22 jogosulatlan pénzügyi tevékenységre utaló esetet vizsgált a PSZÁF - áll a hatóság augusztusban kiadott jelentésében. Közülük 14 ellenőrzés már le is zárult, s ebből eddig három esetben tett feljelentést a pénzügyi hatóság (egyúttal azonnali hatállyal meg is tiltotta a tevékenység további végzését). Egy negyedik ügyben csak a nyomozó hatóság már megindult vizsgálata miatt függesztették fel a PSZÁF-eljárást.

Úgy tűnik, a jogosulatlan tevékenységek típusát illetően az elmúlt két évhez hasonlóan az idén is elsősorban az engedély nélküli hitelnyújtás és faktorálás számít "slágernek". Az előző esztendőkhöz képest viszont 2003-ban megugrott a jogtalan ügynöki tevékenység, és elvétve akad példa zálogkölcsönzéssel, sőt lízinggel való kísérletezésre is.

Egyedi területnek számít a jogosulatlan betétgyűjtés, amelyet szinte kizárólag az elhíresült befektetési ingatlanszövetkezeteknél vizsgált - helyszíni ellenőrzéseket megkísérelve - az idén a felügyelet. Információnk szerint e cégek közül eddig a KPHM szövetkezet ellen született PSZÁF-feljelentés. Úgy tudjuk, emellett három másik ingatlanszövetkezet ügyében a pénzügyi hatóság a legfőbb ügyésznél kezdett törvényességi felügyeleti eljárást. A "furcsa" betétgyűjtők között lehet említeni persze a Hyper-Cash "bankot" is, amelyik a közelmúltban nagy port felvert sajtóhirdetésekben kínált magas kamatot lakossági devizabetétekre.

A PSZÁF szerint a jogtalanul tevékenységet folytató intézmények száma valószínűleg a pénzügyi rendszer folyamatos liberalizációja miatt növekszik, és e trend a jövőben is folytatódhat. A pénzügyi szervezetekre vonatkozó kötöttségek (például az engedélyezéseknél) ugyanis egyre lazábbak lesznek, márpedig a jogi kiskapukat egyre több élelmes, ám legföljebb nevében pénzügyi vállalkozás próbálja kihasználni.

Ezzel összefüggően várhatóan gyarapodni fog az olyan "határesetek" száma is, amelyeknél egyesek a meglévő jogszabályok közti réseket, ellentmondásokat kihasználva kínálnak jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást. Ezen bűnelkövetőknél persze a PSZÁF is körülményesebben tudja tetten érni a jogsértést, így nehezebben is tehet feljelentést.

Jó példa erre egyes befektetési ingatlanszövetkezetek működése, amelyek a szövetkezeti törvény adta tagi kölcsön lehetőségét kihasználva gyűjtenek törvénytelenül betétet (szakmai vélemények szerint a már ismert nyolc országos hatókörű ilyen szövetkezet mellett további tucatnyi működhet - egyelőre észrevétlenül - az ország egy-egy kisebb régiójában, s számosan még csak most készülhetnek piacra lépni). A PSZÁF szerint ugyanakkor hasonló jogi rést használhat ki például egy olyan budapesti "központú", külföldi tulajdonban lévő cég, amely tényleges pénzügyi-befektetési üzletkötéseit Magyarországon kívül végzi.