Magyarországon még ismeretlen fogalom a lízingalap, az EU-ban, különösen Németországban viszont az egyik legdinamikusabban bővülő konstrukció. Bár évente megjósolták a lejtmenetét, a valóság minden alkalommal meghazudtolta azt. Sőt, egyesek szerint most jött el az ideje a beszállásnak. A német Ifo-intézet legfrissebb előrejelzése szerint 2003 második felében 2,3 százalékkal nőnek a beruházások, s ebből a lízingalapok is profitálhatnak.

Az elmúlt évben a németek kerek 9 milliárd eurót fektettek be idegenek házaiba, hajóiba, avagy filmjeibe. Az érdekeltségi modell mögött egyszerű konstrukció húzódik meg: a befektető részesedést vásárol egy lízingtárgyból, amelyet egy vállalati társaságnak, vagy magánszemélynek adnak bérbe. Mivel szinte minden lízingelhető, így elég színes a kínált alapok palettája: a legtöbben a hajó-, repülőgép-, szélenergia-, ingatlanalapokba, illetve médiaprojektbe fektettek be a legszívesebben. Az üres államkasszák idején a települések, avagy az állami kézben lévő építőipari cégek gyakran használják e konstrukciókat, hogy az iskolák, kórházak építését finanszírozzák. Az alapok számára az üzlet pedig majdnem kockázatmentesnek tűnik: a városok tönkremehetnek, de nem jelentenek csődöt. A lízingkamatokat tehát mindig megfizetik.

A befektetők minimum 5000 euróval szállhatnak be, bár azzal számolniuk kell, hogy a konstrukciók zárt végű befektetések, amelyekben a pénz hosszú időszakra van lekötve. A futamidő alatt - médiaalapoknál ez általában 6, ingatlanalapoknál több mint 20 év - csak nagy veszteséggel adhatják el a részesedést.

Jelenleg a hajó- és szélenergia-alapokat ajánlják a szakemberek, éves szinten ugyanis 8-10 százalékos hozamot lehet rajtuk elérni. Ám arról sem szabad elfeledkezni, hogy a lízingalapokra adókedvezményt is igénybe lehet venni.