Felszabadult ázsiai devizaárfolyamok
A legutóbbi G7-csúcson kiadott zárónyilatkozat talán minden idők egyik leghatásosabb dokumentuma a maga műfajában. A megfogalmazott üzenet - a devizapiacok felszabadításának szükségessége - alapjaiban változtatta meg a nemzetközi devizapiaci erőviszonyokat az utóbbi hetekben. A sokáig a 116 jenes dollárárfolyam közelébe beágyazott japán fizetőeszköz azóta a 110 jenes kurzust is áttörte, a kínai jüan dollárral szembeni árfolyama pedig most először szárnyalta túl a hongkongi fizetőeszközét a határidős piacokon.
Az ázsiai országok közül nem egy - elsősorban Japán és Kína érintett a kérdésben - devizájának mesterséges gyengítésére törekszik. A jent a Bank of Japan (BoJ) folyamatos intervenciókkal tartja kordában, így óva az exportra termelő vállalatokat az erős deviza kellemetlen következményeitől. A kivitel az ország gazdasági teljesítményének nagyságrendileg egytizedével egyenértékű, így az kulcsszerepet játszhat a recesszió utáni talpra állásban.
A BoJ az idén szeptemberig összesen 13,5 ezer milliárd jent költött gyengítésre, csak szeptemberben 4,46 ezer milliárdot fordítottak erre a célra. A dubai konferencia után azonban úgy tűnik, hogy Japán is hajlik az árfolyam felszabadítására, a kérdés már csak az, hogy milyen mértékben. A jen 6,5 százalék felett erősödött a dollárral szemben az elmúlt egy hónapban, elemzők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy az ország 105 jen alá engedné a kurzust a közeljövőben. A japán pénzügyminiszter tegnap bejelentette, hogy fellépnek minden spekulatív árfolyam-erősítő lépés ellen, hozzátette azonban azt is, hogy amíg a kurzus az ország gazdasági teljesítményével összhangban mozog, kerülik a beavatkozást.
A régió másik különös figyelemmel kísért devizájától, a kínai jüantól is áttörést várnak: 12 havi határidős árfolyama ugyanis most először lépte át a hongkongi dollár amerikai fizetőeszközzel szembeni 7,8 dolláros kurzusát. A kínai deviza határidős jegyzése 7,737 jüanos árfolyamot valószínűsít éves távlatban. Az ázsiai ország kormányzatára főként az USA gyakorol nyomást, fizetésimérleg-deficitjét ugyanis meghatározó részben éppen a jüan mesterségesen gyenge árfolyama eredményezi. (VG)
