Gyengült a forintbizalom
Izgalmas hetet zárt a bankközi devizapiac: a forint hétfőn váratlan zuhanásba kezdett, amit rendkívül volatilis kereskedelem követett a hét további részében. Az első napon elszenvedett árfolyamvesztés hátterében sokan sokfélét valószínűsítenek: Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az a megelőző pénteki kedvezőtlen folyó fizetési mérlegstatisztikára adott megkésett piaci reakció volt. Piaci infromációk szerint két angol nagybank kezdett már-már összehangoltnak tűnő forinteladásba, ami spekulációra utal. Egyes elemzők szerint a visszaesés az MNB kamatpolitikájának megerősítéséből következett. Tény ugyanakkor, hogy az euróval és a hazai fizetőeszközzel szemben egyaránt 3-4 forintot vesztett a magyar deviza az értékéből.
Kedden a forint némiképp visszavágott európai riválisának, utóbbi egysége másfél forinttal ért kevesebbet a nap végén előző záróértékénél. A hét további részében a forint nem tudott érdemben fordítani pozícióján, bár csütörtökön a tetemes zlotygyengülés ellenére elsősorban a hazai fizetőeszközt vették a külföldi nagybankok. Péntek délután a kurzus 256,50 forint környékén állt eurónként.
A hétfői mélyrepülés a hazai fizetőeszköz dollárral szembeni kurzusára is rányomta a bélyegét, a zöldhasú árfolyama így 220 forint fölé emelkedett. A pénteki záróárfolyam 221,50 volt.
Az amerikai makrogazdasági statisztikák bűvöletében telt a nemzetközi devizapiacok elmúlt hete. Az USA-tól a legtöbb elemző több kedvező, a gazdasági fordulatot megerősítő eredmény közzétételét várta, és ez a forgatókönyv csütörtökig meg is pecsételte a jen és az euró sorsát. A japán fizetőeszköz a megelőző héten elért 109 jen alatti dollárkurzusokkal szemben az elmúlt napokban 110 környékén kóválygott.
Hasonlóan járt az euró is, amely hosszú hetek tartós erősödése után a hét első felében vesztésre állt a dollárral szemben. Az amerikai mutatók azonban nem teljesen igazolták be a velük szemben támasztott elvárásokat, így csütörtökön már a fordulat is elérkezett a piacokra.
