Kávé: minőség, vagy rögzített ár?
A nyerskávé világpiacát továbbra is erős túlkínálat és nyomott ár jellemzi. Bár az árak elmozdultak a 2001. őszi három évtizedes mélypontról, részben a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) által egy éve elindított minőségjavító program eredményeként. Ennek során az exportőrök 3,5-4 millió tonna gyenge minőségű kávét vontak ki a piacról.
Az elmúlt idényben bő 8 százalékkal - 119 millió zsák fölé - nőtt az ICO exportőr tagországainak együttes termelése. Az összkereslet közben inkább stagnált, helyenként gyengült. A drágább arabica és az olcsóbb robusta kávé árából képzett, tonnánkénti ICO-jelzőár 1145 dollár körül volt az első fél évben. Ez 115 dollárral több az egy évvel korábbinál, de 450 dollárral kevesebb 2000 első hathavi átlagánál. A két fő termelő, Brazília és Kolumbia az árak alsó határának rögzítésében látják a kiutat, ám az Európai Kávészövetség és a speciális kávét forgalmazók szerint a lépés a mennyiségi kínálat növelésére ösztönözné a termelőket, nem a minőség javítására. Pedig a világkínálat tizedét adó speciális, egy-egy régióhoz kötődő, nyerskávéért a kereskedők hajlandóak felárat fizetni, néha a piaci átlag kétszeresét is. Az összmennyiség csökkentésével, a minőségi választék szélesítésével, a kávé származási helyének átláthatóbbá tételével talán megállítható a kereslet szűkülése, ami Észak- és Nyugat-Európát, azaz a fő kávéfogyasztókat jellemezte az elmúlt tíz évben. Az ICO a piacok bővítését, főleg az orosz és a kínai fogyasztás ösztönzését is sürgeti.
Az erősen árérzékeny magyarországi piacon még nincs komolyabb igény a drágább, speciális minőségű, eredetmegjelöléssel forgalmazott kávé iránt - véli az egyik vezető hazai pörköltkávé-gyártó, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója, Müller-Horst Falkóné. Hosszú távon viszont nem kizárt, hogy ilyen irányban is bővítik a kínálati palettát, követve a németországi anyavállalat példáját.
Ám egyelőre a kiélezett verseny a hagyományos termékek költségkövető árnövelésének is gátat szab. Polci áraikat ugyan néhány százalékkal emelték a tavasszal, ám a sűrűsödő áruházi akciók következtében ebből szinte semmit sem érzékeltek a fogyasztók. Az akciós forgalom részaránya a korábbi többszörösére, mintegy 80 százalékra nőtt az utóbbi időben, amit a kereslet időnkénti markáns hullámzása is jelez az alapvetően stagnáló piacon.
