Mától él az OTP hitelkártyája
A mai napon újabb szereplővel bővül a hazai hitelkártyapiac: az OTP Bank MasterCard és Visa típusú klasszikus hitelkártyával színesíti palettáját, ami a nemzetközi kártyatársaságok szerint jelentősen felfuttathatja ezt a piaci szegmenst. Az OTP a hazai bankkártyapiac 60 százalékát uralja, ráadásul a konstrukciójával egy jóval szélesebb ügyfélszegmenst céloz meg. A plasztiklapok elvileg már havi nettó ötvenezer forintos jövedelem mellett is igényelhetőek, amelynek nem feltétele az OTP-banki kapcsolat. Az ezekhez kapcsolódó hitelkeret az igénylő nettó jövedelmének legfeljebb háromszorosa, minimum 150 ezer, maximum 500 ezer forint lehet. A privát banki ügyfelek ez utóbbi összeg kétszeresét is felhasználhatják.
A hitelkártyákkal a hitelkeret erejéig vásárolhatnak, illetve a keret 40 százalékáig bankjegy-automatáknál készpénzt vehetnek fel az erre jogosultak - derül ki a bank közleményéből. Az OTP arra igyekszik "buzdítani" a plasztiklap majdani tulajdonosait, hogy a hitelkeretet vásárlásra használják fel s ne pénzfelvétre. A vásárlás esetén ugyanis a kamatmentes periódus során (ez 30 napos elszámolási időszakból és 15 napos türelmi időszakból áll) nem számítanak fel kamatot, míg készpénzfelvét esetén igen. Ez esetben a havonta fizetendő kamat mértéke 2004. június 30-ig 1,2, ezt követően pedig 2,4 százalék. Ezekkel a kamatokkal kell számolni az ügyfélnek, ha a teljes pénzmennyiséget nem fizette vissza 45 napon belül.
Az OTP havi rendszerességgel számlakivonatban értesíti ügyfeleit a hitelszámla-egyenlegről és a havonta fizetendő törlesztőrészlet minimumösszegéről, amely az igénybe vett hitel 5 százaléka, de legalább 5000 forint. A hitelkártya éves díja 5000 forint, a társkártyáé pedig 4000 ezer forint. A hitelszámla-vezetés, valamint az OTP-bankjegyautomaták használata a hitelkártyákkal 2004. június 30-ig ingyenes.
A nemzetközi kártyatársaságok az idén két számjegyű bővüléssel számoltak a hazai hitelkártyák esetében, amit az OTP megjelenése számottevően fellendíthet. A hitelkártyák aránya egy év alatt 2 százalékot bővült (2003 első fél évének végén 796 ezerre rúgott számuk, 14 százalékos szeletet kihasítva a hazai kártyapiacból).
Az összképhez azonban az is hozzátartozik, hogy a hazánkban forgalomban lévő hitelkártyák 43 százaléka csak hozzáférési eszközt jelent a bankszámlahitelhez, vásárlás esetén nem kapcsolódik a használathoz kamatmentes hitelperiódus, azaz nem a szó klasszikus értelmében vett hitelkártyákról van szó. A féléves MNB-összesítés szerint a 796 ezer hitelkártyával az év első hat hónapjában 28,344 milliárd forint értékű készpénzt vettek fel, és 22,737 milliárd forint értékű vásárlást bonyolítottak le.
