Megnyíló értékesítési csatornák?
Míg hazánkban közel 4,5 milliárd euróra tehető a befektetési alapokban lévő vagyon nagysága, addig Ausztriában 90 milliárdot mutat ez az adat. Ráadásul a nagyobb, 25-50 milliárdos magyarországi alapok is eltörpülnek a kinti konstrukciók mellett. A hazai alapkezelők számára elsősorban éleződő versenyt és növekvő kihívásokat jelent az EU-csatlakozás - mutatott rá Holtzer Péter, a Bamosz elnökségi tagja múlt pénteki tájékoztatóján, ahol a PricewaterhouseCoopersszel közösen elkészített elemzésüket ismertették.
Szabályozási oldalról az iparág felkészült a nyitásra, ám a legnagyobb kérdés, hogy a magyarországi alapkezelők ki tudják-e használni az új lehetőségeket, vagy a külföldi versenytársak és termékeik diktálnak majd hazánkban - hangsúlyozta Holtzer Péter. Bár a befektetési attitűd az elkövetkező években nem változik meg gyökeresen, hosszabb távon azonban a kötvény- és pénzpiaci eszközök szerepe mérséklődhet a nemzetközi részvényalapok javára. Ez utóbbi téren pedig a külföldi alapkezelőknek jelentős versenyelőnyük van.
Emellett alapvető különbségek vannak a magyar és külföldi alapok díjszerkezetében is. Míg a hazai konstrukciókat alacsony értékesítési és visszaváltási jutalék jellemzi, addig a nemzetközi alapoknál jellemzően 1-4 százalékos belépési és 0,5 százalékos visszaváltási jutalékot számítanak fel. Az alacsony forgalmazási díjak egyrészt versenyelőnyt jelentenek a belföldi alapok számára, másrészt aktív értékesítési hálózatot ebből nem lehet felépíteni - mondta Holtzer Péter. Az alapkezelői és letétkezelői díjak ezzel szemben magasabbak a magyar alapoknál, különösen a pénzpiaci és kötvényalapok esetében. Míg hazánkban 1-1,5 százalékos alapkezelői díjjal kalkulálhat az ügyfél, addig külföldön 0,5 százalékossal. A hazai alapkezelőknek előbb-utóbb alkalmazkodni kell az EU-ban megszokott díjakhoz, ami viszont profitabilitási kérdéseket is felvethet. A piacon fellelhető alapok közel fele - a csekély nettó eszközértékből adódóan - veszteségesen működik, s kérdés, hogy ez meddig tartható fenn. Éppen ezért további koncentráció várható a piacon - hangzott el.
A csatlakozást követően várhatóan a hazánkban banki leányvállalattal bíró külföldi alapkezelők, illetve pénzügyi csoportok nyertesek lesznek. A belföldi hátterű alapkezelők számára pedig a fennmaradást a termékpaletta bővítése, illetve a piaci rések kihasználása (hazai, regionális részvény- és kötvényalapok, ingatlanalapok) jelentheti. Kérdés az is, hogy a bankok kinyitják-e saját értékesítési csatornáikat a konkurens alapok előtt. Nyugaton mindenesetre ez már elkezdődött.
Ami a hazai befektetési alapok vagyonának idei alakulását illeti, Holtzer Péter úgy látja: októberben már bővülésnek indultak a konstrukciók.
