Nem várt esés a forintpiacon
A hirtelen trendváltást konkrét eseményhez kötni - Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint - nem lehet, abban a múlt hét végi kedvezőtlen fizetési mérleg statisztika, a mai inflációs adattal kapcsolatos várakozások, vagy akár Járai Zsigmond pénteki - és a Reuters által is közzétett - televíziós interjúja egyaránt szerepet játszhatott.
Ez utóbbiban a jegybankelnök az óvatos kamatpolitika fenntartása mellett érvelt, ami elbizonytalaníthatta a gyors kamatcsökkentésre spekuláló - elsősorban - külföldi befektetőket.
A piac emlékezete az elmúlt hónapok tapasztalatai nyomán kellően rövid távúnak mondható ahhoz, hogy a hét végére egy újfent 254 és 256 forint között mozgó, később pedig ismét 253 forint környékén stabilizálódó euróval kalkuláljunk. A jelenlegihez hasonló megingásokra azonban - mint ahogy arra közel egy hónapja is sor került már - a jövőben is számítani lehet.
A tegnapi események világosan mutatják, hogy az év elején megingott befektetői bizalom teljes restaurálása különösen lassú és nehéz folyamat lesz, az továbbra is törékeny, így ebből a szempontból a jegybank óvatos kamatpolitikát hirdető álláspontja Török szerint indokoltnak mondható. A mai inflációs statisztikát megelőző várakozás - többek véleményével ellentéteben - önmagában nem okozott volna ekkora zuhanást, annak ugyanis feltehetően egy 5 százalék feletti értéke sem eredményezne ilyen mértékű kiábrándultságot.
A forint árfolyamesése a másodlagos állampapírpiacon számottevő hozamemelkedéssel kombinálódott, egyes lejáratokon 20 bázispontos emelkedés mutatkozott. A korrekció a héten feltehetőleg itt is megindul majd, a forint fokozott volatilitásából eredő kockázati prémium azonban lassan ismét beépül az árfolyamokba.
