OPEC-Oroszország erőpróba - ki enged?
A tél közeledtével erősödő olajkereslet az iraki háború idején jelzett szintre, 31,50 dollárra nyomta fel pénteken a brent olaj árát, s a piac hétfői megnyugvása sem hozott lényegi áresést. Az energiahordozó mintegy 20 százalékkal drágult az elmúlt két hétben, vagyis azóta, hogy az OPEC bejelentette, november 1-jétől 3,5 százalékkal (napi 900 ezer hordóval) szűkíti kínálatát. Indoklása szerint ugyanis Irak erősödő olajpiaci jelenléte rövid időn belül olyan túlkínálatot okoz, ami az árak összeomlásához vezethet. A jegyzések azonban tartják magukat, olyannyira, hogy a kartell olajaiból számolt átlagár már második napja azon szint fölött (28 dollár) mozog, amely több az OPEC által kívánatosnak tartottnál, s amely mellett húsz nap után maga a szervezet is célszerűnek látja a kínálatot növelni. Ám erről egyelőre szó sincs.
Színezi az olajpiaci helyzetet a világ olajtermelése harmadát adó országok szervezetének Oroszországgal, a rajta kívüli legnagyobb termelővel való kapcsolata is. A kartell évek óta szívesen látná a sorai között Oroszországot, de azzal is megelégedne, ha az együttműködne vele. Az olajár-szabályozó Oroszország egy hónapja az addiginál szorosabb együttműködésről állapodott meg az OPEC fő termelőjével, Szaúd-Arábiával, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a szeptemberi OPEC-értekezlet után közölte, országa kész csökkenteni olajkivitelét, ha érdekei azt diktálják. Kormányának erre megvannak az eszközei, mivel a szénhidrogén-szállító hálózatok nagy része állami tulajdonú cégek kezében van.
Ám kérdés, mit diktálnak az ország érdekei. Az exportcsökkentéseknél ugyanis tartani lehet a nagy nyugati olajcégek kiritikájától, főleg, amelyek épp most fektetnek be Oroszországban. Köreikben éppen a kivitel növelése, s az ehhez elégtelen exportkapacitások növelése a fő téma - hívja fel a figyelmet a Trojka Dialog vezetője, Valerij Nyesztyerov. Úgy véli, Oroszországnak azt a képet kell fenntartania magáról, hogy növekvő olajtermelésű államként vonzza a közvetlen külföldi befektetőket. Mindezt Igor Juszufov orosz energiaminiszter pénteki belejentése kapcsán fejtette ki. A miniszter közlése ugyanis fordulatot jelent Putyinéhoz képest. "Nem értünk egyet az OPEC-kel" - hangsúlyozta Juszufov -, szerintünk a 25 dollár fölötti olajárak már károsak a vevőkre, míg a kartell még normálisnak tartja a 28 dollárt. Egyébként is akadálya van az orosz olajkutak leállításának, hiszen újbóli üzembe helyezésük 3-6 hónapba telne. Az orosz stratégia az, hogy lassan növelni kell a termelést, közben pedig szinten tartani az árakat - idézi a The Moscow Times.
Ismert, hogy míg az OPEC - saját olajainak átlagárát tekintve - a 22-28 dolláros sávot tekinti üdvözítőnek, addig Oroszország a 20-25-ös sáv mellett érvel. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy értékeli a fenti helyzetet, hogy az OPEC-nek tudomásul kell vennie Oroszország exportérdekeit, s ha tartani akarja az árszintet, kénytelen lesz visszafogni kínálatát. Az ügynökség emlékeztet, hogy a kartell világpiaci részaránya az ötödik egymást követő évben csökken. (BHL)
