Takarékoskodunk - nem elég jól

A magyar pénzügyi kultúra elmaradott: ez a tény akkor válik csak igazán világossá, ha a hazai statisztikákat összehasonlítjuk a fejlettebb régió adataival - derül ki a Budapesti Értéktőzsde elemzéséből. A jegybanki statisztikák szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyonának kétharmada készpénzben és bankbetétben áll: az EU-ban ezen összetevők aránya a lakosság vagyonán belül kisebb mint fele a hazai értéknek. Ezen belül is magas a készpénz súlya, ami nagyjából 13 százalékot képvisel a lakossági vagyonból. Ez az arány Franciaországban 0,9, Nagy-Britanniában 1,1 százalék.

Természetesen - írja az elemzés - az egyes országok között mutatkoznak szerkezetbeli különbségek, ami már a kulturális eltérésekkel is magyarázható. Így például az angolszász rendszerben nagyon komoly szerep jut a biztosítási formáknak, míg a befektetési alapok súlya elenyésző: ezzel szemben a német rendszer sokkal kiegyensúlyozottabb.

Hazánkban a magas készpénz- és banki betétállományt leginkább az értékpapír-vásárlások szenvedik meg, ezek súlya mindössze 13 százalék. A befektetési alapok 9 százalékos aránya nem mondató túl alacsonynak, a biztosítások szerepe pedig várhatóan növekszik még. Más a helyzet azonban az értékpapírokkal: az állampapírok 11 százalékot képviselnek, a részvények súlya két százalék, az egyéb papírok - jelzáloglevelek, vállalati kötvények - súlya elenyésző. A részvények és a kötvények súlya épp a fordítottja az uniós országokban megfigyelhetőnek: ott az értékpapírok elsősorban részvényt jelentenek és csak másodsorban kötvényeket. Figyelemre méltó adat, hogy Franciaországban a lakosság által birtokolt értékpapírok több mint 90 százaléka részvény, míg Nagy-Britanniában ez az arány 88, Németországban több mint 56 százalék.

A részvénybefektetések iránti bizalmatlanság az elemzés szerint a befektetési alapok portfóliószerkezetében is lemérhető, a részvények súlya itt is csak 6,5 százalékos, szemben az uniós 42 százalékkal. Az a tény pedig, hogy ezen belül a hazai részvények súlya 2,9 százalék, mutatja azt a tipikus magyar betegséget, hogy a hazai befektetők jobban megbíznak abban, ami külföldi, függetlenül attól, a piacok teljesítménye ezt nem igazolja.

A kedvezőtlen számok a BÉT elemzése szerint nem magyarázhatók kizárólag az elmúlt évek piaci megingásaival: sokkal inkább arról lehet szó, hogy a magyar lakosság ismeretanyaga hiányos, ennek eredőjeként pedig fél a számára ismeretlen befektetésektől. Ezt a megállapítást alátámasztja az a tény, hogy pénzügyi vagyonuk közel kétharmadán semmilyen növekedést nem érnek el, sőt folyamatos értékvesztést szenvednek el az emberek, miközben megtakarítási formák egész sora várja a potenciális vevő. A hazai befektetői réteg papírvékonysága az egész tőkepiac szerkezetét labilissá teszi: a külföldi befektetők túlsúlya miatt a magyar piac ugyanis hajlamos túlreagálni a nemzetközi környezet változásait - állapítja meg az elemzés.