Változatlan kockázatitőke-piac
A tavalyihoz hasonló évre van kilátás a kockázati- és magántőke-befektetések piacán - mutatott rá Tzvetkov Julian, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke tegnapi tájékoztatóján. Tavaly 125 millió dollárt invesztáltak az alapok, s az eddigi tendenciák 2002-höz hasonlóak.
Ez alapvetően két nagyobb tranzakciónak, a Vivendi Hungary és a Danubius megvételének köszönhető, ami egyébként igazodik a nemzetközi trendhez is: a nagy értékű kivásárlások öszszessége olyan szektorokra - távközlés, média - összpontosult, amelyekben átrendeződés megy végbe. Tavaly a kivásárlások aránya kétharmados volt, s az idén is hasonló trend várható.
Magyarországon 1990 óta 500-550 vállalatba közel 1 milliárd eurónyi kockázati tőkét fektettek be, ám a hazánkban is aktív alapok tőkéjének többsége (közel 2 milliárd euró) még mindig befektetésre vár. Mivel többségük regionális alap, a vállalatok felkészültségén múlik, hogy mely országok részesülnek a pénzből. A térségben ténykedő alapok egyébként 6-6,5 milliárd dollárnyi tőkét kezelnek, s ennek fele még célpontot keres - hangsúlyozta Baranyai Gábor, az MKME elnökségi tagja.
Tzvetkov Julian szerint hazánknak a kockázatitőke-befektetések mértékét tekintve nincs oka szégyenkezésre. A GDP-hez viszonyítva 2002-ben 2001-hez hasonló, 0,25 százalék körüli arányt képvisel a kockázati- és magántőke-befektetések volumene. Ez nemcsak eléri az európai átlagot, de csak három országban nagyobb ennél az arány.
A kockázati tőkét szabályozó törvény átdolgozása várhatóan fél éven belül megtörténhet, engedélyezve a hosszú távú hazai megtakarítások (nyugdíjpénztárak, biztosítók) beáramlását a szegmensbe. (Az unióban csak a nyugdíjpénztárak átlagosan 25 százalékos részt képviselnek.) A jelenlegi szabályozás hátránya a túlszabályozottság is: az alapban meglévő tőke egy adott százalékát például meghatározott időn belül be kell fektetni.
