Változó országpreferenciák
Az elmúlt években a magyar, cseh és lengyel kötvénypiacokkal szemben mutatott kimagasló érdeklődés után ma már több vezető tengerentúli és nyugateurópai befektetési bank alternatív utak után kutat a kelet-közép-európai régióban. Az ok: a befektetők egyre inkább keveslik a felsorolt országok által nyújtott hozamokat, és aggódnak azok gazdaságainak instabilitása miatt is. Az új favorit ezzel szemben Románia, Bulgária és Horvátország lehet.
A legutóbbi öt évben a konvergenciasztori biztos befektetési modellnek bizonyult, a visegrádi négyek állampapírjai a legjobban teljesítők lettek Európában ez idő alatt. A csatlakozó országok jelentős erőfeszítéseket tettek az infláció lefaragására, erősítették devizáikat, és mérsékelték az országon belüli kamatszintet is. Kötvényeik a csatlakozást megelőzően tartós erősödésre voltak ítélve. Ennek köszönhető, hogy Lengyelországban az amerikai állampapírok hozamszintjéhez mért prémium mostanra átlagosan 1,17 százalékpontra esett - tavaly még 1,4 százalékpont volt -, ezzel szemben Bulgáriában a megfelelő érték jelenleg még 1,88 százalékpontos. Az ország tízéves eurókötvényeinek hozama a sikeres EU-népszavazást követően június közepén rekordalacsony, 3,51 százalékos értékre esett, jóllehet mértéke 2000 márciusában még 6,13 százalékos volt. Csehországban a tízéves koronaswapráta az utóbbi négy évben 7,7-ről 4,4 százalékra sülylyedt, így annak szintje jelenleg a megfelelő euró-paraméterrel egyező. Hazánk 2009-ben lejáró európapírjainak hozamszintje ugyancsak júniusban járt mélypontján, akkor a kötvények 3 százalékos hozamot fizettek, szemben a 2000. eleji 6,5 százalékkal. A romániai vagy horvát befektetések sokkal jobb üzletnek mutatkoznak - mondta a Bloombergnek Vadym Sliusar, a Deutsche Bank (DB) régióra szakosodott alapkezelője, aki a közelmúltban döntött portfóliója 30 százalékának utóbbi országokba való átcsoportosításáról.
Tény, hogy mind Bulgária, mind pedig Románia a korábbi vezető országokban meglévőnél magasabb hozamot kínál a befektetőknek, ráadásul az ehhez párosuló kockázatok is folyamatosan csökkennek. A hozamok a rohamosan növekvő keresletnek köszönhetően itt is mérséklődnek ugyan, szintjük azonban még így is magasnak mondható: Bulgária 2013-ban lejáró adósságlevelein például 5,8 százalékot nyerhetnek a befektetők. (Másfél éve a megfelelő érték még 8 százalékos volt.) Románia kilencéves eurókötvényeinek hozama jelenleg valamivel 6 százalék alatt mozog, másfél éve 6,4 százalék volt. A legutóbbi, februárban tartott horvát kötvénykibocsátáskor - ahol a felkínált mennyiség 500 millió euró volt - a befektetők a papírokat négyszeresen jegyezték túl.
A belépés az újonnan felfedezett piacokra azonban ma még nem mentes a kompromisszumoktól. A kibocsátások viszonylag kis volumenűek, ráadásul a gazdasági fundamentumok törékenységétől való félelmükben az országok piacaikat csak részlegesen nyitják meg a külföldiek előtt. Románia lejben denominált papírjait például ezek a befektetők nem vásárolhatják, az ország ugyanis tart a keresletingadozások következtében a devizaárfolyamra helyeződő nyomástól, valamint az infláció elszabadulásától. A közeljövőben azonban ez a szabály is változhat, Mugur Isarescu jegybanki kormányzó legalábbis a napokban ilyen tartalmú utalást tett.
A kellő likviditás hiánya mellett a másik vásárlást korlátozó tényező az érintett országok alacsony hitelbesorolása: mind Bulgária, mind pedig Románia minősítése befektetési fokozat alatti, így több intézményi szereplő a reá vonatkozó szabályozás miatt kénytelen távol maradni a piactól. Több vezető banki szakértő szerint ugyanakkor a változás itt is már csak idő kérdése, a Moody's a jövő év elején várhatóan mindkét ország besorolásán javítani fog. A legnagyobb veszély ezen országok relációjában így talán az maradt, hogy 2007-ben képesek lesznek-e teljesíteni az EU-taggá váláshoz szükséges kritériumokat.
