Kútba esett az Adria-terv
Az ukrán rada (parlament) nem fogadta el azt a tervet, amely szerint az Adria-kőolajvezetéket használnák fel orosz és kazah nyersolaj exportálására - értesült a Financial Times. Az eredeti terv szerint a horvát Omisalj kikötőjébe évi 5 millió tonna kőolaj érkezett volna, hogy azt Közép- és Nyugat-Európában értékesítsék. Az elsőként 2002-ben vázolt elképzelés lényege az volt, hogy az eredetileg Jugoszlávia földközi-tengeri kőolajimportjának kiszolgálására épített Adria- és a szovjet olajat Közép-Európába vivő Barátság kőolajvezeték összekötésével elkerülik a Boszporuszt, amely már ma is áteresztési kapacitásának maximumán van.
Az ukrán képviselők az orosz kormányt, a kőolajvezetékeket felügyelő Transznyeftyet és az orosz olajtársaságokat hibáztatják a fiaskóért, mondván: az annak a következménye, hogy szomszéduk akadályozza, hogy a Kaszpi-tengeri olajat az Odesszából Brodiba vezető új ukrán vezetéken Közép-Európába szállítsák. Megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy tavaly decemberben a tervre Oroszország, Szlovákia, Magyar- és Horvátország mellett egyszer már Ukrajna is elvi áldását adta.
A döntés következményei igen messzemenőek lehetnek, hiszen a Jukosz és más nagy orosz olajcégek arra törekednek, hogy komoly üzletekhez jussanak Észak-Amerikában. Ehhez havi egy-két szállítmányt el kellene juttatni az Egyesült Államokba, s a nagy tengeri olajszállító hajók fogadására Omisalj ideális volna. Ehhez azonban a kikötőben mintegy 20 millió dolláros fejlesztésre volna szükség, s legalább ennyibe kerülne a teljes csővezeték átalakítása is. (VG)
