Kissé megnyugodtak a kedélyek

Csendes kereskedelem mellett viszonylag szűk sávban ingadozó forinttal és újabb 10-50 bázispontos hozamkorrekcióval készültek a piacok a hét végére pénteken. A be nem tervezett hírek, illetve a befektetői magatartásban bekövetkezett váratlan fordulat híján a külföldi lapok általános kritika megfogalmazására törekedtek: pénteki számában a The Wall Street Journal (WSJ) az eurócsatlakozás feltételeinek teljesíthetőségét kérdőjelezte meg hazánk esetében. A napilap - amely a jelen helyzetet az idei év harmadik forintválságának titulálta - úgy véli, hogy bár a mostani helyzet az európai uniós csatlakozást nem befolyásolja, Magyarország valószínűleg nem tudja bevezetni 2008-ban az eurót. A talpra állás hosszú időt vesz igénybe, az infláció valószínűleg emelkedni fog, és az államháztartási deficit féken tartása is nehéz lesz.

A lap által megszólaltatott elemzők szerint a krízis kialakulásához nagymértékben hozzájárult, hogy Magyarország egy félig rögzített árfolyamrendszert használ, míg a legtöbb csatlakozó ország szabad, vagy piszkos - a jegybank által ellenőrzött - lebegtetést alkalmaz. Ez utóbbi észrevételt Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter is jogosnak ismerte el az elmúlt napokban: az euró túl erősen kívánt 250 és 260 forint közötti kurzusa merevvé és a spekulánsok számára vonzóvá tette az árfolyamrendszert - mondták.

A Financial Times a héten felvetette a pénzügyminiszter távozásának lehetőségét, pénteken azonban ezt az értesülést Veres János politikai államtitkár egyértelműen cáfolta. Hasonló szigorral utasította vissza a kormány azt az értesülést is, miszerint a kabinet a bizalom stabilizálása érdekében költségvetési szigorításokra készülne. Az ország gazdasága erős, növekvő fázisban van, a fundamentumok nem indokolják a befektetők ilyen mértékű aggodalmát. A költségvetés módosítására így nincs szükség - kommentálta a hírt Gál J. Zoltán szóvivő. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a megszokott lemez hajtogatása kifejezetten rossz stratégia a kormány részéről, amely ezek alapján úgy tűnik, nem érzi át pontosan a helyzet súlyosságát. A reakciót a piac is kiábrándítónak ítélte, és pillanatok alatt 269 forintig emelte az euró árfolyamát. (Az alacsony likviditás mellett ehhez egy kisebb kötés is elegendő volt.)

A hét eleji felfordulás után a nyugalom mindazonáltal csütörtöktől némileg stabilizálódott, bár a WSJ úgy látja, a kritikus időszaknak koránt sincs vége. Tény ugyanakkor, hogy a forint immáron két napja a 270-es euróérték alá szorult, ez a korábban igen könnyen átjárható küszöb pedig megerősödni látszik.