Sorozatos sikertelen aukciók
Immáron négyre bővült azon kelet-közép-európai országok száma, melyek az elmúlt valamivel több mint egy hétben kötvényaukcióik érvénytelenné nyilvánítására kényszerültek. A magyar Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) két kibocsátása zárult ilyen eredménnyel, de hasonlóan járt Csehország is az előző héten adósságleveleivel. Lengyelország kormánya csak egy tetemes hozamemelkedés következményeinek felvállalása árán tudott túladni a maga papírjain, Szlovákia pedig hétfőn utasította el az aktuálisan aukcionált kötvényeire tett ajánlatokat.
Az elfordulást jelző folyamat kezdőpontját nehéz lenne meghatározni, de tény, hogy ma már egyre több érvet találnak a befektetők a régiónkban történő vásárlás ellen. Az indok általában minden ország esetében ugyanaz: a felzárkózási raliban a kormányok nem figyeltek kellően a fiskális szigorra, az így kialakuló egyensúlyhiányok pedig a deviza- és a kötvényárfolya-
mokban túlzott mértékű volati-litást eredményeztek. A befektetők növekvő kockázataikat a hozamokban is érvényesíteni kívánják: így csak azok magas szintje, vagy egy rendkívül gyenge devizakurzus mellett hajlandók belépni a piacokra. Hazánk esetében a helyzet az elmúlt két hét tanulságai alapján annyival tűnik összetettebbnek, hogy a két tényező együttes jelenlétét követelik meg a piactól: tehát gyenge forint és magas hozam az elvárás a vásárlási kedv felébresztéséhez.
A hétfői szlovák aukción a kormány tízéves, 4,75 százalékos fix kamatot biztosító kötvényeit szerette volna értékesíteni. A felkínált mennyiség 2 milliárd koronás volt, melyre a befektetők 3,175 milliárd korona - közel 95 millió dollár - értékben adtak be ajánlatokat. Az aukción kialakult hozamszint a piaci hozamokat tükrözte ugyan, de a refinanszírozási célokat szem előtt tartva elfogadhatatlanul magas volt - nyilatkozta a Reutersnek Daniel Bytcanek, a szlovák adósságkezelő vezetője. A kialakult pontos hozamszintet nem tették közzé, a másodpiaci tízéves ráta azonban 5,5 százalék környékén állt hétfőn.
A szlovák pénzügyminisztérium egyelőre nem aggódik: a koronapiac helyett szükség esetén euróban szerzik majd be a finanszírozási szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzösszeget. Erre azonban minden bizonnyal nem rohamléptekben vállalkoznak majd, hiszen az idei költségvetés forrásigényét az enyhe túltervezés miatt már a korábbi kibocsátások is fedezték.
Hasonló helyzet alakult ki az elmúlt héten Csehországban, de Magyarországon is. Az ÁKK kedden három, szerdán pedig hat hónapos diszkontkincstárjegyet kívánt értékesíteni, sikertelenül. A probléma annyival összetettebb volt, hogy nem az irreálisan magas hozamok, hanem az érdeklődés hiánya miatt volt kénytelen az ÁKK érvénytelenné nyilvánítani az aukciókat: kedden 5, szerdán pedig mindössze 9 milliárd forint értékben adtak be ajánlatokat a befektetők. A fiaskó hazánk esetében sem veszélyezteti a finanszírozhatóságot, hiszen a számok nálunk is enyhén túltervezettek voltak. Az eseményeket követően több elemző is úgy vélte, hogy az év hátralevő részében az ÁKK nevelő jelleggel további, egyébként sikeresnek mondható aukciókat is érvénytelenné nyilvánít majd, jelezve ezzel a piac felé, hogy jövőre a jelenleg kialakult szintnél alacsonyabb hozamokon kívánja finanszírozni az államháztartást. A jóslat részben be is igazolódott: a csütörtökre tervezett 15 éves aukciót az ÁKK lemondta, de a tervezettnél kevesebbet - 30 helyett 24 milliárd forintnyit - fogadott el a hónapos diszkontkincstárjegyekre kedden beadott ajánlatokból is.
A Szlovákia által pedzegetett lehetőséget, azaz az eurókibocsátások növelésének ötletét több csatlakozó ország is a sajátjának érzi. Az ÁKK hétfőn jelentette be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben 2 helyett 3 milliárd euró értékben jelentkezik 2004-ben aukciókkal, ami 2 milliárd eurós nettó kibocsátást jelent. A váltás okai között a stabilitás és az alacsony hozamok az elsődlegesek. Az elmúlt hetek tapasztalatai arra mutattak rá, hogy a régióval szembeni bizalmi válság elsősorban a nemzeti fizetőeszközök árfolyamával áll összefüggésben: míg a heves ingadozásoknak kitett piacokon a kötvényhozamok is élesen reagáltak az irányváltásokra, addig az érintett országok eurókötvényeinek hozamszintje szinte változatlan maradt. A befektetők ráadásul egyre aktívabban keresnek a nyugat-európai és esetlegesen tengerentúli kötvények helyett alternatív eszközöket, azok hozamaiban ugyanis - az év eleji ralit követően - további emelkedést nemigen remélnek. E körben elsősorban a feltörekvő piacok papírjai jöhetnek szóba, melyek között a legfrissebb elemzések szerint régiónk előkelő helyen szerepelhet. A kérdés már csak az, hogy tudjuk-e biztosítani a befektetőknek azt a biztonságérzetet, ami nélkülözhetetlen a vásárlási kedv élénkítéséhez.
