Bár radikális fordulatról még nem beszélhetünk a forintpiacon, az év eleji startot tekintve annak lehetősége ott van a levegőben. Az euró árfolyama, amely december elején messze elszakadt a jegybank és a kormány közös céljaként megfogalmazott 250 és 260 forint közötti tartománytól, hétfőn ismét 260 forint alá esett, és tegnap a 258 forintos szintet is megközelítette. A helyzet egyelőre még instabil, az euró később 260 forint fölé korrigált.

Tény ugyanakkor, hogy a kormány múlt év végén bejelentett megszorító intézkedései jót tettek a befektetői hangulatnak. A külföldi bankok ismét érdeklődnek a hazai fizetőeszköz és az állampapírok iránt, utóbbiak számottevő hozameséssel zárták a keddi kereskedelmet. Barcza György, az ING Bank elemzője arra számít, hogy ezen a héten az euró még a jelenlegi, 259 és 261 forint közötti tartományban ingadozhat, a hosszabb távú tendencia a forgalom további növekedésével és egyéb, ma még bizonytalan tényezők konkretizálódásával rajzolódik majd ki.

Ez utóbbiak között említendő a régiónk devizái iránt mutatkozó általános keresletnövekedés hatása: a növekvő érdeklődés a legtöbb vezető kelet-közép-európai devizát erősítette a napokban. Amennyiben ez a tendencia tartós marad - ezt az idei uniós csatlakozás is támogathatja -, akkor ebből a forint is profitálhat. A hazai kötvények legnagyobb külföldi vásárlói, az eurózóna befektetési bankjai pedig az eurózónán belül erősödő kamatcsökkentési várakozásoknak köszönhetően növelhetik régiónkon belüli portfóliójukat. Az Európai Központi Bank képviselői az euró helyzetére reagálva reális lehetőségként említették ezt a forgatókönyvet is.

Az ezáltal gyakorolt hatás megítélésében a hazai kamatdöntéseknek is meghatározó szerepe lehet. Barcza úgy látja, hogy a jegybank meglehetősen óvatos politikát folytat e téren, de elképzelhető, hogy a 12,5 százalékos alapkamatból eredő többletköltségek az egyébként tervezettnél hamarabb lépésre késztetik majd az MNB-t. Buró Szilárd, a Hamilton International elemzője szerint a csökkentésre még januárban sor kerülhet, és ezt a várakozást erősítik a határidős árfolyamokban megjelenő tendenciák is.

A fordulat lehetőségét mutatja az állampapírok iránt mutatott érdeklődés fokozódása is. A hétfői hozamemelkedést és sikertelen aukciót kedden a három hónapos diszkontkincstárjegyek esetében kétszeres túlkereslet - és csökkenő aukciós átlaghozam - követte, a másodpiaci referenciahozamok pedig több lejáraton is 30 bázispont feletti csökkenést mutattak.