A románok már azt hitték, enyhül a drágulás, de korai volt az öröm – nyolcszorosa az infláció a magyarnak
Románia inflációs rátája a legfrissebb februári adatok szerint éves összevetésben 9,3 százalékra mérséklődött az előző havi 9,6 százalékról, ami némileg alacsonyabb, mint a piaci várakozások szerinti 9,4 százalék. Ezután érkezett az iráni háború okozta drágulás első hulláma. A magyar inflációs ráta ugyanebben a hónapban 1,2 százalék volt.
Az áremelkedés üteme a szolgáltatások esetében a januári adatokhoz képest 11,59 százalékról 11,37 százalékra csökkent. Ebben a szegmensben különösen a vízellátás, szennyvízkezelés és hulladékszállítás, az egészségügyi és szépségipari szolgáltatások, valamint a városi közlekedés ára esett számottevően.
Ezzel párhuzamosan a nem élelmiszer jellegű termékek inflációja lassult, 9,99 százalékról 9,41 százalékra változott, ám az élelmiszereké 7,86 százalékról 7,89 százalékra gyorsult.
A fogyasztói árak a vizsgált időszakban 0,59 százalékkal emelkedtek, ami lassulás az előző havi 0,86 százalékos adathoz képest.
Mi várható a román gazdaságpolitikában?
Az elszabaduló energiaárak nyomás alatt tartják a piacokat, ami megakadályozhatja a román jegybankot abban, hogy a monetáris politikáján lazítson és kamatot vághasson.
A februári adatok ugyan lassuló inflációt jeleznek, ám a számokban még nem mutatkozik meg az iráni háború nyomán elpattanó energiaárak hatása.
A Román Nemzeti Bank már több mint másfél éve 6,5 százalékon tartja az irányadó kamatlábat. Az Európai Unió országait tekintve a kiugróan magas érték célja a pénzügyi stabilitás megteremtése, ám hiába a prudens monetáris politika a nemzeti bank részéről, a gazdaság jelenleg recesszióban van, és az emelkedő energiaárak további negatív hatással lehetnek a román gazdaság teljesítményére.
Egy elhúzódó közel-keleti konfliktus „teljesen átírná” Románia inflációs előrejelzéseit. Becslések szerint az olajárak 10 százalékos emelkedése mintegy 0,3 százalékponttal növelné Románia inflációs rátáját.
Paradigmaváltás a román gazdaságban
A román jegybank 1,5 és 3,5 százalék közötti inflációs célsávval dolgozik, és a 2026-os évre vonatkozó előrejelzés szerint az év végére a pénzromlás üteme 3,9 százalékra mérséklődne.
A meghatározott cél eléréséhez a kormánynak csökkentenie kell a globális feszültségek hatását a hazai árakra. Ennek érdekében Ilie Bolojan miniszterelnök kormánya a jövő évre halasztotta a földgázárak liberalizációját, mivel addigra várhatóan megindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn.
A román adminisztráció az Európai Unió iránymutatása szerint megszorító intézkedéseket vezetett be, hogy a 2025-ös évi magas költségvetési hiányt (8,75 százalék) mérsékelje.
A következő napokban döntés várható az energiaársokk enyhítését célzó intézkedésekről.
