Páncélautók, aranyrudak, készpénz: kilenc kérdés, melyekre még mindig nincs válasz az ukrán aranykonvojjal kapcsolatban
Jelenleg is zajlik a nyomozás a napokban nagy figyelmet kapó ukrán aranykonvoj ügyében: a két páncélozott jármű Ausztriából Ukrajnába tartott jelentős mennyiségű készpénzzel és arannyal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a terrorelhárítás közreműködésével intézkedett, és pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást, miközben a hatóságok azt vizsgálják, honnan származhatott és pontosan milyen célt szolgált volna a szállítmány. A Magyar Nemzet összeszedett kilenc olyan égető kérdést, melyek felmerültek az ukrán aranykonvojjal kapcsolatban.
Az ukrán aranykonvoj rakománya mintegy negyvenmillió dollárt, harmincötmillió eurót és kilenc kilogramm aranyat tartalmazott, ami összesen nagyjából harmincmilliárd forintnak felel meg. A konvojt hét ukrán állampolgár kísérte taktikai-katonai ruházatban: a pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél szolgált őrnagyként, a többiek szintén katonai múlttal rendelkeztek. A pénzkísérőket a magyar hatóságok tanúként hallgatták ki, majd kiutasították az országból, és Záhonynál átadták őket az ukrán hatóságoknak. Eközben a parlament törvényt módosított annak érdekében, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig a hatóságoknál maradhasson.
Ukrán aranykonvoj: kié volt a pénz, milyen célt szolgált?
Az ügy azért is keltett nagy figyelmet, mert az ukrán aranykonvoj kapcsán számos olyan körülmény merült fel, mely további kérdéseket vet fel a pénz eredetéről és felhasználásáról.
Az első nagy kérdés az, hogy miért nem banki átutalással intézték a tranzakciót.
A szállítmány az osztrák Raiffeisen Banktól az ukrán Takarékbankhoz tartott, miközben a két pénzintézet között elvileg egyszerűen lebonyolítható lenne egy nemzetközi átutalás.
A második kérdés, hogy miért készpénzben és aranyban, közúton szállították a több tízmilliárd forintnyi vagyont, ráadásul Magyarországon keresztül. A modern pénzügyi rendszerben az ilyen volumenű tranzakciók jellemzően elektronikus úton történnek. Harmadik kérdésként az merült fel, hogy
pontosan kihez tartozik a pénz, illetve milyen célt szolgált volna a szállítmány.
Negyedik: a szakértők azt emelték ki, hogy szokatlan, ha befektetési aranyat nem egy konfliktuszónából visznek ki, hanem éppen oda szállítanak.
Az ötödik felmerülő kérdés az, hogy miért volt szükség rövid időn belül hatalmas mennyiségű készpénzre és aranyra, amikor Ukrajna a nemzetközi pénzügyi rendszereken keresztül hozzáfér a banki átutalásokhoz. Hatodik felvetésként az is elhangzott, hogy az ukrán banki ügyfelek számára elsősorban a hivatalos fizetőeszköz, a hrivnya lenne szükséges, nem pedig külföldi valuták vagy aranyrudak.
A hetedik, további fejtörést okozó kérdés a felhasználás lehetséges módjára vonatkozik: Ukrajna ellátásának jelentős részét nyugati beszállítók biztosítják, akik általában banki átutalást használnak, nem készpénzes fizetést. Nyolcadik kérdésként a szállítás módja is felmerült. A beszámolók szerint az ukrán aranykonvojnál talált pénzt és az aranyat műanyag zsákokban, rongyokkal letakarva és gumipókokkal rögzítve szállították, ami eltér a pénzszállításoknál megszokott biztonsági megoldásoktól, ahol speciális kazettákat és széfeket alkalmaznak.
Végül pedig a kilencedik kérdés az ukrán aranykonvojt kísérő személyekhez kapcsolódik.
Az egyik járműben egy volt ukrán titkosszolgálati vezető utazott,
akinek jelenléte több elemző szerint arra utalhat, hogy a szállítmány különösen nagy jelentőséggel bírt, ezért magas rangú felügyelet mellett szállították.
Az ukrán aranykonvoj leutóbbi fejleményei közé tartozik, hogy ideiglenesen felfüggesztették az ukrán állami Oscsadbank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét, Oleg Sztrinzát, miután a hatóságok hivatalos gondatlanság gyanújával vizsgálatot indítottak ellene egy nagy értékű beszerzés ügyében. A bank szerint
a gyanúsítás egy 140,9 millió hrivnya értékű akkumulátoros rendszer beszerzéséhez kapcsolódik, melyet a bankfiókok áramkimaradások alatti működésének biztosítására vásároltak.
Az intézmény hangsúlyozta, hogy a gyanúsítás eljárási lépés, és nem jelenti a bűnösség megállapítását, Sztrinza pedig maga kérte feladatainak részleges felfüggesztését a vizsgálat idejére. Az Oscsadbank neve időközben szinte teljesen összefonódott az ukrán aranykonvoj ügyével. Közben Kijevben vádat emeltek a bank két volt alkalmazottja ellen is, akik a gyanú szerint egy elhunyt ügyfél számláját manipulálva mintegy 65 ezer dollárt tulajdonítottak el.
