A kormány módosult deficittervének következtében alakított az idei kibocsátási programján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is - hangzott el az adósságkezelő tegnapi tájékoztatóján. A tavalyi 3,8 százalékos hiányterv 4,6 százalékra teljesült, és ez az idei deficit alakulására is rányomja a bélyegét: ennek megfelelően az ÁKK úgy látja, hogy mindez a korábban bejelentett 790 milliárd helyett 258 milliárd forinttal több, öszszesen 1048 milliárd forintnyi nettó finanszírozási igényt eredményez majd. A pótlólagos forrásbevonást az ÁKK két pillérre alapozza: egyrészről fokozni kívánják a lakossági befektetők irányába történő értékesítést, amire garanciát a kínált magas hozamszint jelenthet. Ebből a forrásból összesen 86 milliárd forintot remélnek. A második pillér egy korábbi elképzeléssel történő részleges szakításra épül: az idei tervekben ugyanis a piaci állampapírok értékesítésének visszafogása szerepelt, ennek üteméből azonban az ÁKK most visszavenni kényszerül. Mindezt elsősorban a háromévesnél nem hosszabb futamidejű papírokkal látja megoldhatónak. Egy pótlólagos forrást jelenthet a korábban tervezett kincstári egységes számla állománynövelésének csökkentése is.

Tavaly az ÁKK az előzetesen vártnál 24 százalékkal magasabb finanszírozási igényt elégített ki, a nettó mutató 1054, a bruttó pedig 6592 milliárd forint volt - mondta Réz András főosztályvezető. Emellett azonban a 2003-as adósságkezelési célkitűzések is megvalósultak: a forintállampapírok futamideje növekedett, a kedvezőtlen feltételű adósságot előtörlesztették, a devizalejáratokat pedig a sikeres eurókibocsátásoknak köszönhetően deviza alapon lehetett megvalósítani. A közel negyedével megemelkedő forrásigényt az elsődleges forgalmazói rendszer a hektikus piaci mozgások ellenére is biztosítani tudta. Tavaly év végén a költségvetés bruttó adóssága 10 588 milliárd forint volt, kis növekedéssel 56,6 százaléka a GDP-nek, a forint- és devizaadósság aránya pedig 76-24 százalékos volt.