Balti bankok: gyér kereslet

Bár a balti államok (Észt-, Lettország, Litvánia) bankrendszere az elmúlt pár évben gyors fejlődésen ment keresztül, a szektor GDP-hez viszonyított aránya nagyságrendekkel elmarad a nyugat-európai szinttől - derül ki a Fitch Ratings tanulmányából. A lakosság még mindig vonakodva helyezi el megtakarításait banki betétekben, gyér kereslet mutatkozik a többi banki termék iránt is, ráadásul kiemelkedő a külföldi valutában denominált források aránya a hitelintézetek mérlegében. Ezek pedig veszélyforrást jelentenek, illetve akadályát képezik a növekedésnek - mutat rá a Fitch.

Mindhárom ország - fekvéséből adódóan - Nyugat-Európa és Oroszország közötti tranzitállomás, bár a hitelintézetek kereskedelemfinanszírozásban való részvétele középtávon már nem kecsegtet olyan kedvező kilátásokkal. Észtországban a bankok - a valutatanács hozadékaként - számottevő nyitott valutapozíciókat tartanak fenn, a devizakölcsönök meghaladják a devizabetétek állományát: 2003 végén a betétállomány 26 százaléka, a hitelállomány 82 százaléka volt külföldi valutában (főként euróban) denominálva. Litvániában is hasonló a helyzet, ott elsősorban a vállalatok vesznek fel devizahiteleket. Lettországban a helyzet épp fordított, ott a magas dollarizáltság és a nem rezidensek betéteitől való nagyfokú függés jellemzi a bankszektort.

Mindhárom balti államra jellemző a betétállomány volatilis szintje. A betétállomány növekedését azonban túlszárnyalja a hitelezési volumen bővülése (főként a lízingügyletek és a lakossági hitelek esetében). Litvániában a bankszektor mérlegfőösszege a GDP mindössze 40, Észtországban 87, míg Lettországban 99 százalékára rúg. A régió bankrendszerének összességének jó állapotában nagy szerepe van a külföldi tulajdonosok által bevezetett kockázatkezelő eljárásoknak, az anyabankok felől érkező támogatásnak és a szabályozó hatóságok erősödő kontrolljának. (VG)