Bázel II: költséges az átállás

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az idén is felmérte, mennyire felkészültek a hazai hitelintézetek és a befektetési vállalkozások az új tőkemegfelelési követelményekre,

vagyis a Bázel II megállapodásban előírtak betartására. Ebből kiderül, hogy a magyar hitelintézetek számára még sok olyan feladat vár, amelyet az új szabályozás 2006 végén esedékes bevezetéséig el kell végezniük.

A megkérdezett bankok többsége egyelőre csak a Bázel II első pillérjére kezdte meg a felkészülést. A szabályozás e pontja a minimális tőkekövetelmény fejlesztéséről szól. Pontosabban: a hitelezési, a működési és a piaci kockázatok tőkefedezetének megállapítására olyan kidolgozott módszereket ír elő, amelyek a jelenleginél sokkal pontosabban és hatékonyabban képesek mérni az intézmények portfóliójában levő eszközök kockázatát.

A második pillér által előírt, úgynevezett stresszteszteket még csak hat bank alkalmazza. Ezek a vizsgálatok azt elemzik, milyen hatást gyakorol az intézmény portfóliójára a gazdasági körülmények hirtelen változása. A harmadik pillérre való felkészülést, vagyis a kockázatok közzétételi kötelezettségének teljesítését kevés kivételtől eltekintve még szintén nem kezdték meg a bankok. Többségük az anyaintézmény iránymutatását várja e lépést illetően.

A PSZÁF által készített felmérés az új szabályozás várható hatásaira is kiterjed. E szerint a hitelintézetek többsége a szigorúbb követelményeknek való megfelelés jegyében a tőkekövetelmény növekedésére, a fizetőképességi mutató mérsékelt romlására, illetve szinten maradására számít. Ezért néhányuk úgy véli, pótlólagos tőkebevonásra lesz szükség. Az öt válaszadó közül a finanszírozás forrásaként hárman anyaintézményt, ketten pedig a saját forrást jelölték meg.

A befektetési vállalkozások némileg derűlátóbbak; véleményük szerint a tőkekövetelmény bővülni fog ugyan, jelentős romlásra nem számítanak, így többletfinanszírozásra sem lesz szükségük. Az új szabályozásra való felkészülés költségei az anyaintézmény szerepvállalásától is függ - derül ki a felmérésből. A magyarországi leányvállalatoknál ezért nagyobb részben informatikai költségek jelentkeznek. A legtöbben 700 millió forintig terjedő összköltséget becsülnek.