Kamatcsökkentés után nyugalom
Múlt hétfőn újabb 25 bázispontos kamatcsökkentéssel jelentkezett a jegybank monetáris tanácsa. A lépésre sokan számítottak, mértékét azonban most is többen kifogásolták. Tény ugyanakkor, hogy a 10 százalékos alapkamatszint az MNB legfrissebb kommunikációjával teljesen összhangban lévőnek tűnik. Járai Zsigmond többször hangsúlyozta, hogy egy lassú ütemű, de a gazdaság állapotával szemben meglévő optimizmust tükröző monetáris lazítást tartanak célszerűnek. A magas infláció továbbra is aggodalmakra ad okot.
A forint a két héttel korábbi eseményekhez hasonlatosan reagált a fejleményekre. Az euró hétfőn és még kedden is vesztett az értékéből, egysége így már 248 forintnál is kevesebbet ért. A hét további részében megtorpant ez a dinamika, a befektetők az állampapír-piaci hozamesésből adódó nyereségük realizálását választották.
Többször esett szó a hét folyamán az euró bevezetésével kapcsolatos tervekről, ezek azonban nem váltottak ki érezhető hatást a befektetőkből. Arra már régóta számít mindenki, hogy a korábban kijelölt 2008-as dátumnál később térünk csak át az európai devizára, az azonban, hogy ez pontosan melyik év is lesz, egyelőre kérdéses. A jelek szerint az ERM II rendszerhez is később csatlakozunk csak.
Az euró lendülete mostanra kimerülni látszik, bár foltjaiban még mindig megtapasztalható ereje több alkalommal is nagyobb esést produkált az elmúlt napokban. Elemzők egyre gyakrabban szavaznak a dollár reneszánszára, amely nemrég 1,2 egység alá küldte az euró árfolyamát. Később ebből korrigált az uniós deviza, a kedvező amerikai munkanélküliségi adattal azonban nem tudott mit kezdeni.
A japán fizetőeszköz háza táján sem volt minden rendben a múlt héten, karakteres erősödését egy bizonytalanabb árfolyampályára cserélte. A legutóbb 106 jen fölé mozduló dollártól azonban nem várnak csodákat ebben a relációban, és a jen további erősödésére számítanak a szakértők.
