Az utasbiztosítás korántsem a múlté
Bár május 1-jétől, hazánk tagállami státusának elnyerésével az egészségbiztosítással összefüggésben módosul az utasbiztosítás rendszere is, az egészségbiztosítási pénztárnál (OEP) hozzáférhető E-111-es nyomtatvány korántsem váltja ki az üzleti alapon megkötött utasbiztosítást.
Az OEP megyei igazgatóságain kiváltható nyomtatványt a külföldi tartózkodás helyén "elszámolási lapra" kell cserélni, amelyet a külföldi egészségbiztosítónál lehet beszerezni. Az ügyfélnek azzal is számolnia kell, hogy a papír hatálya mindössze három hónapra terjed ki, ezt követően érvényét veszti. Ráadásul az is őrá hárul, hogy felkutassa: hol találja meg az adott ország állami egészségbiztosítójának kirendeltségeit, hiszen az OEP-nek erről jelenleg nincs információja.
Az utánajárás mellett a magánszemélynek azt is mérlegelnie kell, hogy az unió országaiban a társadalombiztosítási alapon járó biztosításoknál is fizetni kell bizonyos önrészt. Ráadásul az is előfordulhat, hogy adott esetben olyan kórházba, illetve intézménybe szállíthatják a beteget, amely nem tartozik bele a társadalombiztosítási körbe, s ebből később adminisztratív, illetve anyagi problémák származhatnak.
A rövidebb távra kiutazóknak tehát mind idő, mind pedig költség szempontjából is az üzleti alapon kötött utasbiztosítás a kifizetődőbb - fogalmaznak a piaci szereplők. Ráadásul a sürgősségi egészségügyi ellátás kizárólag a balesetre vagy megbetegedésre lehet válasz, ám például a haláleset, a beteg hazaszállítása, a poggyászkár, az esetleges tanácsadás nem tartozik ebbe a körbe.
Éppen ezért a tb-jogosultság egyedül a külföldön hosszabb időt eltöltő magánszemélyeknek (munkavállalás, tanulmányok, rokonlátogatás) érheti meg. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy ismerős, rokon segítségével el tudnak igazodni a kinti társadalombiztosítás útvesztőiben, hiszen az egészségügyi szolgáltatások köre tagállamonként - Németországban például tartományonként is - változhat, s éven belül is adódhatnak módosítások. Ráadásul arról, hogy az egyes országokban mire számíthat az odautazó - legyen szó önrészről, egyéb felmerülő költségről - az OEP-től aligha kaphat részletes tájékoztatást az érdeklődő, hiszen a szervezetnek erről sincs információja.
A nyugati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a rövid távra útra kelők változatlanul utasbiztosítást kötnek, míg a hosszabb távra külföldre utazók (munkavállalók, rokonlátogatók) körében az E-111-es nyomtatvány dominál. Igaz, az EU-ban némileg más kép fogad minket: Nyugat-Európában a külföldre utazók 70-75 százaléka köt utasbiztosítást. Magyarországon ennél aggasztóbb a helyzet, hiszen az utasbiztosítást kötők aránya 20-30 százalék között stagnál, ráadásul a piaci szereplők rövid távon nem is kalkulálnak az eladott konstrukciók számának bővülésével, jóllehet a biztosítók többsége az idén nem is emelte díjait. Tavaly ebben a szegmensben működő kilenc biztosító 6,5 milliárd forintos díjbevételt könyvelhetett el, ami alig 1,1 százalékát tette ki a biztosítási szektor tavalyi összbevételének.
