Brit és osztrák alapok jönnek
A pénzügyi felügyeletnél (PSZÁF) mintegy két tucat hitelintézet, biztosító és befektetési szolgáltató jelezte, hogy főként határon átnyúló tevékenységet kíván végezni - tudta meg lapunk a PSZÁF kommunikációs osztályán. Ennél bővebb tájékoztatást azonban nem kívántak mondani a várható piaci szereplőkről.
Az egységes útlevél (single passport) elve szerint, ha bármely tagállamban engedélyezték egy intézménynek a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve piacszervezői tevékenység végzését, akkor ennek az engedélynek a hatálya kiterjed az egész unióra. Lapunk úgy tudja, hogy e törvényi szabályozást kihasználva 6-7 brit és osztrák befektetési alap arra készül, hogy a pénzügyi felügyeletnél bejelentkezett befektetési szolgáltatón keresztül Magyarországon is értékesítse a termékeit.
Az uniós csatlakozással Magyarország olyan új piac lett számukra, amelyet könnyen elérhetnek - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők. Kutas Gábor, a Budapesti Értéktőzsde üzletpolitikai és kommunikációs igazgatója viszont azt közölte lapunkkal, hogy új tőzsdetagokra egyelőre nem lehet számítani. Az igazgató úgy fogalmazott: bár tárgyalnak új befektetési szolgáltatókkal, egyelőre konkrétumokról nem tud beszámolni. A BÉT mindenesetre igyekszik elébe menni a dolgoknak, s olasz, holland és osztrák brókercégekkel vették fel a kapcsolatot esetleges budapesti tőzsdetagságukkal kapcsolatban.
Teljesen egyértelmű, hogy az EU-csatlakozást követően nő a nemzetközi befektetési alapok száma Magyarországon, hiszen elég csak a cseh, illetve szlovák piacra pillantani - fogalmaz Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. Mindkét ország jóval liberálisabbnak bizonyult a magyar, illetve lengyel piacnál a külföldi alapok bejövetelét illetően. Ennek eredményeként több száz nemzetközi konstrukció érhető el ezen a két piacon, ráadásul közel 50 százalékos részarányt mondhatnak már magukénak. Hazánkban is rövid időn belül felfuthat a külföldi alapok száma, ám kérdés, hogy a befektetők mennyire lesznek erre fogékonyak - jegyezte meg Temmel András. A nemzetközi alapok elterjedését gátolhatja az eltérő jutalékstruktúra is, a magyar alapok ugyanis olcsóbbak. Nem kizárt azonban, hogy a külföldi alapok is alacsonyabb díjakkal állnak elő ebben a térségben, főként, hogy az engedélyeztetési procedúra már nem jelent kiadást számukra.
