Brau: perelhet a Concorde

Nyílt levélben kérte fel tegnap a Concorde Befektetési Alapkezelő Rt. a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. igazgatóságát azoknak a szerződéseknek a bemutatására, melyeket a társaság az Amstel Sörgyár Rt.-vel kötött az integrációs folyamat keretében. Az alapkezelő részletes magyarázatot vár a Brautól arra a kérdésre, hogyan és hova tűnt el az első fél évben a sörös cég tavalyi üzemi nyereségének 85 százaléka. A kérdésben fontos szerepet tulajdonítanak a számukra egyelőre ismeretlen szerződéseknek. Az alapkezelő most még levél útján, ennek sikertelensége esetén azonban jogi fórumon érvényesíti majd szándékát - mondta lapunknak Szabó László, az alapkezelő igazgatója. A Concorde nem kíván pereskedni, amennyiben azonban mégis bíróság elé kerülne az ügy, nincs kétségük afelől, hogy megnyernék azt.

Minden, a jogszabályok és az üzleti titoktartási kötelezettség által támasztott korlátokon belül kiadható információt közzétett a Brau a gyorsjelentésében - nyilatkozott lapunknak László Attila vezérigazgató-helyettes. Mint azt ott is hangsúlyozták, a visszaesésért döntő részben a söripar általánosan gyenge teljesítménye és néhány egyéb piaci tendencia volt felelős, az Amstel-integráció egyszeri költségei - arányaiban - jóval kisebb kiesést okoztak. Az Amstel-ajánlat ügyét a társaság eredményével ilyen módon összemosni éppen ezért súlyos csúsztatás - tette hozzá.

A kisrészvényes Concorde ugyanakkor számos kérdésben az igazgatóság válaszára vár. Az alapkezelő kíváncsi arra, hogy mennyi pénzt fizetett a Brau a Heineken csoporthoz tartozó söripari, tanácsadó és egyéb vállalatoknak az elmúlt időszakban. A Concorde arra is kíváncsi, hogy vajon fordított-e a Brau több milliárd forintot az egykori Amstel termékek marketingjére az első hat hónapban. A Concorde a levelében érdeklődik a Brau bónuszterveiről, illetve arról, hogy milyen szerepet tulajdonít a visszaesésben a cég a termékei ellen meghirdetett fogyasztói bojkottnak.

Az Amstel 2003. szeptember elején jelentette be, hogy megvásárolta a Brau részvényeinek 85,35 százalékát, illetve ezzel egy időben nyilvános vételi ajánlatát is közzétette. Az ajánlatot a PSZÁF később jogszabályba ütközőnek vélte és a hibák kijavítására kötelezte a céget. A felügyeleti határozatokat több kisrészvényes megtámadta a bíróságon. Hangos kritika tárgyává vált az Amstel által kínált nem egész 13 ezer forintos vételár is, melyet az iparági standardok alapján aránytalanul kicsinek tartottak a kisrészvényesek. A vételi ajánlatot a Fővárosi Bíróság múlt pénteken hatálytalanította.