A devizahitelek éve az idei

Ebben az évben a devizahitelezés növekedési üteme erőteljesen gyorsult, és elérte a havi 40 százalékot: ezzel szemben a forinthitelezés növekedési üteme csökkent - emelte ki tegnapi előadásában Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. vezérigazgatója. Az Erste Bankkal közösen tartott tájékoztatón elhangzott: a lakossági devizahitel az összes lakossági hitelnek még mindig csak hét százalékát teszi ki: ezen belül a nem lakás célú kölcsönök aránya a jelentősebb, de a lakáshitelek növekménye a legnagyobb.

A vezérigazgató szerint a deviza alapú konstrukciók három évvel ezelőtti megjelenése a lízingpiacon nem keltett különösebb feltűnést, ám a banki devizahitelek idei előretörése élénken foglalkoztatja nemcsak a témában érintett szervezeteket - pénzügyi felügyelet, jegybank, PM -, hanem magukat a bankokat is.

Ami a sokat emlegetett kockázatokat illeti: Király Júlia szerint a bankoknak a finanszírozási, kamat- és árfolyamkockázaton túl a hitel/hitelbiztosítéki érték arányának romlása jelent komoly kockázatot, hiszen a fedezet piaci értéke csökkenésének egyértelműen kedvezőtlen hatása lehet. (Ez a jelenség jól megfigyelhető a járműhiteleknél.)

Az ügyfelek szempontjából figyelemre méltó jelenség az el-

adósodottság mértékének gyors emelkedése: e téren - mutatott rá a szakember - utolértük Európát, hiszen az adósság-vagyon ráta a korábbi nyolc-kilenc százalékról az uniós átlagnak nagyjából megfelelő 23 százalékos szintre emelkedett. Az eladósodottság növekedése persze önmagában még nem baj - tette hozzá -, ám ahhoz, hogy a későbbiekben ne okozzon gondot, a gazdaság folyamatos jó teljesítménye és a jövedelmek növekedése is szükséges.

Az adóst terhelő költségek közül Király Júlia szerint említésre méltó a vételi és eladási árfolyam közötti rés, amelynek mértéke 0,2-0,4 százaléktól akár 2-3 százalékig is terjedhet, így érezhetően megemeli a hitel költségeit. A teljes hiteldíjmutató (thm) várható kiterjesztése a devizahitelekre ugyanakkor tisztábbá teheti a képet. (A thm egyébként a devizakockázatot, a speciális átváltási módot és a kezelési költségeket is figyelembe véve egy négyszázalékos kamatú hitelnél 10-13 százalék is lehet.). A vezérigazgató úgy véli, hogy a kockázatok kezelésére a jövőben a hitel mellé kötött biztosítás jelenthet megoldást: amire még nincs példa, de a kérdés csak az, ki állja annak költségeit.