Az Euler Hermes Hitelbiztosító 1,5 milliárd forintot meghaladó éves bruttó díjbevétellel számol 2004-re vonatkozóan, a követeléskezelő kft. pedig 500-600 milliós bevételre számít: ennek eredményeképpen a konszolidált díjbevétel várhatóan meghaladja majd a kétmilliárd forintot - közölte Varga Gábor, az Euler Hermes Hitelbiztosító Rt. igazgatósági tagja pénteken, sajtótájékoztatón. A két hazai Euler Hermes-cég az első tíz hónapban százmillió forintot meghaladó konszolidált, adózott profitot produkált, amely többszöröse az egy évvel korábbinak.

Az 1996-ban alapított hazai cégnek 65 százalékos piaci részesedése van a magyar hitelbiztosítási piacon. A szereplők száma nem túl nagy, versenytársként a Mehib és az Atradius van jelen. Az Euler Hermes Budapesten és Debrecenben működtet irodákat, jelenleg 43 alkalmazottat foglalkoztatva. A társaságnak több mint 200 ügyfele van Magyarországon: ezek között a legnagyobb magyar és nemzetközi érdekeltségű cégek is megtalálhatók, az adatbázisban pedig több mint 21 ezer magyarországi vállalat szerepel.

Ami az Euler Hermes nemzetközi jelenlétét illeti: a csoport világviszonylatban is piacvezetőnek számít, hozzávetőlegesen 36 százalékos piaci részesedéssel. Harminchat országban képviselteti magát, 40 millió vállalatról vannak adatai, és hatezer alkalmazottat foglalkoztat.

A cég vezetői szerint a hitelbiztosítás jelentősége folyamatosan növekszik, hiszen a viszonylag kedvezőtlen világgazdasági helyzet hatására szaporodnak a fizetésképtelenséggel összefüggő problémák. A jelenség alól nem kivétel Magyarország sem, hiszen míg 2000-ben ötezer vállalatot számoltak fel, addig ez a szám az idei évre nyolcezer közelébe nőtt. Továbbra is az egyik legtöbb kockázatot magában hordozó ágazatnak számít hazánkban az építőipar, amely a jelek szerint nagyobb volumenű tisztulási folyamat előtt áll. Figyelemre méltó - mutattak rá a cég vezetői -, hogy míg Ausztriában nagyjából 20 ezer cég működik az ágazatban, addig Magyarországon az építőipari vállalkozások száma ennek négyszerese. Hasonló, túltelítettségre utaló jelenségek figyelhetők meg az élelmiszer-kiskereskedelemben, illetve a háztartási elektronikai termékek kereskedelménél is.

A fizetésképtelenség - hangzott el - közvetve a nemzetgazdaságnak is komoly károkat okoz: egy cég megszűnése a költségvetésnek adóbevétel-kiesést jelent, munkahelyek megszűnését vonja maga után, és persze tovagyűrűző hatással is számolni kell, mert egy fizetésképtelen cég nehéz helyzetbe sodor más, vele kapcsolatban álló vállalatokat is.