Mind az értéktőzsde, mind pedig a befektetők felhőtlen örömmel fogadták az Országgyűlés kedd esti döntését, miszerint mégsem lesz jövőre árfolyamnyereség-adó. A parlament ugyanis megszavazta azt a módosító indítványt, amely eltörli a kormány törvényjavaslatának árfolyamnyereség-adóra vonatkozó részét. Az eredeti javaslat szerint a részvények vételi és eladási árfolyama közötti különbözetre kivetett adó mértéke január elsejétől 0-ról 25 százalékosra emelkedett volna.

A BÉT tegnap közleményt adott ki, amelyben üdvözli, hogy az Országgyűlés képviselőinek többsége nemmel szavazott az adó bevezetésére. A döntés ugyanis nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai gazdaság megőrizze versenyképességét, emellett segíti a magyar középvállalatok tőzsdei forrásbevonását, ezzel is biztosítva a lehetőséget a hazai megtakarítási szerkezet modernizálására. A közlemény szerint a kedvező eredmény a BÉT nyilvánosság előtti véleményalkotásának és a háttérben lefolytatott szakmai egyeztetéseknek köszönhető. A tőzsde kiemelte, hogy a jövőben is elkötelezetten ki fog állni a tőkepiac érdekeiért.

Szintén örömtelinek tartotta a leszavazást Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke. Mint kiemelte, a döntéssel megszűntek azok a hátrányok, amelyek akkor keletkeztek volna, ha megszavazzák az adó bevezetését. Így nem kell számolni a hosszú távú befektetések visszaesésével, illetve a magánbefektetők eltávolodásával a tőzsdétől.

A szakember úgy véli, a Fidesz pálfordulása a józan ész diadala. A módosításról döntő szavazásban a mérleg nyelvét képező ellenzéki párt vélhetően belátta: a tőzsde nincs abban a helyzetben, hogy egy ilyen kedvezőtlen hatású módosítást elviseljen. Döntő érv volt még az is, hogy a régi-új adónem (az árfolyamnyereség-adót még a Fidesz vezette be az előző ciklusban, a kormányváltást követően viszont eltörölték) mindössze 3-4 milliárd forint többletet hozott volna az államkasszának évente, a tőzsdei befektetések csökkenésével keletkező kár viszont ennél sokkal nagyobb lett volna.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamnyereség-adó kivetése a többi tőkejövedelem - például a kamat - adómentessége miatt egyébként is diszkriminatív lett volna. Ilyen szempontból a magyar adórendszer egyedülálló lett volna, hiszen nincs még egy olyan ország, ahol a tőkejövedelmek közül csak egyet adóztatnak.

Az árfolyamnyereség-adó bevezetésének leszavazása jó döntés volt - emelte ki Makray Péter, az Erste elemzője. Kivetése ugyanis elriasztotta volna a hazai magánszemélyeket a részvénybefektetéstől, amelynek mértéke a lakossági megtakarításokon belül így is alulmarad nemcsak a nyugat-európai, hanem még a lengyelországi szinttől is. A szakember szerint az adó bevezetése a média rosszallása által a kormány megítélését is rontotta volna.