BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem lesz árfolyamnyereség-adó

Kedvezően értékelték a tőzsdei szereplők az árfolyamnyereség-adó elvetéséről szóló parlamenti döntést. Véleményük szerint így elhárult az akadály a részvénybefektetések bővülése elől, a magánbefektetők ugyanis továbbra is adómentes tőkejövedelemre tehetnek szert a papírok adásvételével. A döntésben a szakmai lobbinak is komoly szerepe volt.

Mind az értéktőzsde, mind pedig a befektetők felhőtlen örömmel fogadták az Országgyűlés kedd esti döntését, miszerint mégsem lesz jövőre árfolyamnyereség-adó. A parlament ugyanis megszavazta azt a módosító indítványt, amely eltörli a kormány törvényjavaslatának árfolyamnyereség-adóra vonatkozó részét. Az eredeti javaslat szerint a részvények vételi és eladási árfolyama közötti különbözetre kivetett adó mértéke január elsejétől 0-ról 25 százalékosra emelkedett volna.

A BÉT tegnap közleményt adott ki, amelyben üdvözli, hogy az Országgyűlés képviselőinek többsége nemmel szavazott az adó bevezetésére. A döntés ugyanis nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai gazdaság megőrizze versenyképességét, emellett segíti a magyar középvállalatok tőzsdei forrásbevonását, ezzel is biztosítva a lehetőséget a hazai megtakarítási szerkezet modernizálására. A közlemény szerint a kedvező eredmény a BÉT nyilvánosság előtti véleményalkotásának és a háttérben lefolytatott szakmai egyeztetéseknek köszönhető. A tőzsde kiemelte, hogy a jövőben is elkötelezetten ki fog állni a tőkepiac érdekeiért.

Szintén örömtelinek tartotta a leszavazást Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke. Mint kiemelte, a döntéssel megszűntek azok a hátrányok, amelyek akkor keletkeztek volna, ha megszavazzák az adó bevezetését. Így nem kell számolni a hosszú távú befektetések visszaesésével, illetve a magánbefektetők eltávolodásával a tőzsdétől.

A szakember úgy véli, a Fidesz pálfordulása a józan ész diadala. A módosításról döntő szavazásban a mérleg nyelvét képező ellenzéki párt vélhetően belátta: a tőzsde nincs abban a helyzetben, hogy egy ilyen kedvezőtlen hatású módosítást elviseljen. Döntő érv volt még az is, hogy a régi-új adónem (az árfolyamnyereség-adót még a Fidesz vezette be az előző ciklusban, a kormányváltást követően viszont eltörölték) mindössze 3-4 milliárd forint többletet hozott volna az államkasszának évente, a tőzsdei befektetések csökkenésével keletkező kár viszont ennél sokkal nagyobb lett volna.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy az árfolyamnyereség-adó kivetése a többi tőkejövedelem - például a kamat - adómentessége miatt egyébként is diszkriminatív lett volna. Ilyen szempontból a magyar adórendszer egyedülálló lett volna, hiszen nincs még egy olyan ország, ahol a tőkejövedelmek közül csak egyet adóztatnak.

Az árfolyamnyereség-adó bevezetésének leszavazása jó döntés volt - emelte ki Makray Péter, az Erste elemzője. Kivetése ugyanis elriasztotta volna a hazai magánszemélyeket a részvénybefektetéstől, amelynek mértéke a lakossági megtakarításokon belül így is alulmarad nemcsak a nyugat-európai, hanem még a lengyelországi szinttől is. A szakember szerint az adó bevezetése a média rosszallása által a kormány megítélését is rontotta volna.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.