BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Végéhez közeledik a Brau-felvásárlás?

Hamarosan lezárulhat az újkori magyar tőkepiac talán legellentmondásosabb felvásárlási folyamata, és valamennyi Brau-részvény a Heineken csoport tulajdonába kerülhet. A holland sörgyártó új ajánlata a jelek szerint több kisrészvényes számára is elfogadhatónak tűnik, a felügyelet azonban első körben elhalasztotta a döntéshozatalt.

Több mint egy év után most először mutatkozik reális esély arra, hogy véget érjen a Brau felvásárlása körül kialakult kálvária. A Heineken csoport új ajánlatában - revideálva korábbi álláspontját - az eredetileg meghatározott árnál 3,5 ezer forinttal többet kínál a részvényekért, de bomlani látszik a kisbefektetői oldalon a felvásárlókkal szemben kialakult erős koalíció is. Ahhoz azonban, hogy teljes legyen a siker, minimálisan két feltétel teljesülése szükséges: egyrészt, hogy a PSZÁF hagyja jóvá a Brau Immobilien GmbH által benyújtott vételi ajánlatot, másrészt, hogy azt a kisbefektetők se támadják meg a bíróság előtt. Utóbbi lépés ugyanis - még ha igényük elutasításra is talál - újabb hosszú hónapokra elodázhatja a folyamatot.

A Heineken még tavaly májusban jelentette be, hogy megállapodott az osztrák BBAG csoporttal annak megvásárlásáról. Az ügy magyar vonatkozással is bírt, hiszen a magyar Brau ennek a csoportnak közel 86 százalékos tulajdonában állt, szavazati aránya pedig 90 százalék feletti volt. A bejelentés egyértelművé tette, hogy hamarosan a magyar kisrészvényesek is ajánlatra számíthatnak, s megindult a részvényárfolyam emelkedése. A kurzus májusban hatezer forint körüli volt, ez közel egy hónap alatt megduplázódott. Az érdekeltek úgy vélték, nyugodtan kalkulálhatnak a BBAG-nál alkalmazott árfolyamkalkulussal, illetve hivatkoztak más nyugat-európai ügyletekből származtatott standardokra is. Ezek alapján egy 20-25 ezer forintos árfolyam sem tűnt irreálisnak. Augusztus közepére a részvények ára el is érte ezen tartomány alsó határát.

A meglepetés szeptemberben érkezett: a Heineken magyarországi leánya, az Amstel, megelőzve anyavállalata ajánlattételi kötelezettségének beálltát - a BBAG-tranzakció akkor még versenyhatósági jóváhagyásokra várt - ajánlatot tett a Brau kisrészvényeseinek. Ennek során egy jogi és egy taktikai hibát vétett: az ajánlattétellel egy időben azt is bejelentette, hogy a BBAG-tól megvásárolta annak Brau-pakettjét, ami a tőkepiaci törvénybe ütköző lépés volt, a kisrészvényeseknek pedig - saját helyzetét is nehezítve - a már említett standardokra fitytyet hányó árfolyamot kínált. Ez az érték a törvényi minimum volt, nem egész 13 ezer forintos szinten.

A felügyelet az ajánlatot jóváhagyta, később azonban annak korrekcióját kérte. Súlyos magyarázatra szorult az is, hogy vajon miként szerzett a társaság nyilvános vételi ajánlaton kívül meghatározó befolyást a Brauban, illetve milyen formában látja egyáltalán biztosítottnak az ajánlat szövegében is említett kiszorítást. Több kisrészvényes, a TEBÉSZ és a Concorde Befektetési Alapkezelő Rt. mellett magánszemélyek pereket kezdeményeztek a felügyelet, illetve a későbbiekben az Amstel és a Brau ellen is. Utóbbival szemben annak idei közgyűlését követően, melyen a kisrészvényesek tiltakozása és az általuk emlegetett exlex állapot ellenére az osztrák Brau élt szavazati jogával. Az Amstel a bírósági eljárások idejére felfüggesztette ajánlatának végrehajtását, megkezdte ugyanakkor tevékenysége összeszervezését a Brauval. Döntés született a Komáromi Sörgyár bezárásáról, az Amstel termékei pedig ma már a Brau értékesítési csatornáin keresztül kerülnek forgalomba.

A folyamat szeptember elején vett új fordulatot, egy bírósági ítéletet követően ugyanis a felügyelet érvénytelenítette az Amstel egy évvel korábban tett ajánlatát, illetve újfent megállapította a Heineken csoport közvetett befolyásszerzését a magyar társaságban. Ez utóbbi kapcsán a törvény erejénél fogva beálló ajánlattételi kötelezettségére is figyelmeztették a holland céget, illetve felszólították, hogy újabb ajánlatát a törvények megtartásával, méltányos árfolyamon tegye meg. A sokáig látszólag szélmalomharcot folytató kisbefektetők ez utóbbi kitétel kapcsán fellélegezhettek: úgy tűnt, a felügyelet az ő oldalukra állt. A Brau-papírok kereskedését bő egy hónapra felfüggesztették, a határozatot a Heineken a bíróság előtt megtámadta. Ez utóbbi lépés azonban nem változtatott a tényen, hogy az ajánlatnak érkeznie kell.

Közben a Brau közgyűlésre készült. Itt a meghirdetett menetrend szerint kizárólag formalitásokról kellett volna határoznia a tulajdonosoknak, a Concorde Befektetési Alapkezelő Rt. azonban új felügyelőbizottság - és ezen keresztül igazgatóság - választásának igényét is felvetette. Nem csoda, hogy napirendi javaslatait az igazgatóság nem is kívánta a programpontok közé illeszteni. A közgyűlés azonban még így is rejtett magában veszélyeket, hiszen a tavaszi tulajdonosi találkozón csak a regisztráció három órát vett igénybe az egymás dolgát nehezíteni igyekvő felek akciói nyomán.

A közgyűlést megelőző héten azonban ismét fordulat következett: a Heineken csoport megtette újabb ajánlatát a Brau-részvényekre, immáron 16 362 forintos árfolyamon (a korábbi ajánlatban valamivel 13 ezer forint alatti árfolyam szerepelt). A kisrészvényesek nem reagáltak rögtön, így csak a közgyűlést közvetlenül megelőzően derültek ki az álláspontok. Dióslaki Gábor a TEBÉSZ képviseletében jelezte, hogy a tendencia ugyan dicséretre méltó, az ár azonban még mindig közel nyolcezer forinttal alulmúlja a szövetség által kalkulált törvényi minimumot. Az ügy másik nyilvánosságot is vállaló kisrészvényesi szereplője, a Concorde ugyanakkor hallgatott, amiből arra lehetett következtetni, hogy az újabb árfolyamot ők már közel elfogadhatónak érzik.

És valóban: a 16 ezer forint fölötti ajánlati ár megosztotta a kisrészvényesi oldalt. A közgyűlés gond nélkül, csendben lezajlott, a TEBÉSZ csak annyit jelzett, hogy vitatva a Heineken csoport szavazati jogát, elképzelhető, hogy megtámadják az elfogadott határozatokat. Erre egyelőre nem került sor. Nem sokkal később ugyanakkor a szövetség a nyilvánosság előtt is elismerte a közte és a Concorde között kialakult nézetkülönbségeket. Dióslaki Gábor ezeket a felek eltérő motiváltságával indokolta és jelezte: a TEBÉSZ célja a törvényesség betartatása és a kisrészvényesi érdekek védelme lesz a továbbiakban is. Az ügy eddigi eseményeit látva nem kizárható, hogy a Concorde támogatása nélkül is folytatják majd a harcot egy még magasabb ajánlati árért, hosszú idő után most először azonban az sem elképzelhetetlen, hogy lezárul a Brau felvásárlása.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.