BÉT: látványos idei gyarapodás

Nem sokat törődött a lanyha nemzetközi tőzsdei hangulattal a Budapesti Értéktőzsde, amely hamarosan remek évet hagy a háta mögött. A múlt hét végéig a BUX index 56 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ezzel szemben a vezető amerikai index, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) csak 2,2 százalékot emelkedett, míg a német DAX az év végi száguldásnak köszönhetően 5,6 százalékkal állt a tavalyi záróára fölött. A korábbi szoros korrelációt és a hirtelen elszakadást a számok is alátámasztják: A BUX és a DJIA heti korrelációs együtthatója 2003-ban még 0,87 volt, míg 2004-ben már mínusz 0,16, azaz a két piac enyhén divergált. (A korrelációs együttható megmutatja két piac együtt mozgását, ahol az 1 a tökéletes együtt mozgást jelöli.)

A BUX és a német DAX közötti heti korreláció a tavalyi 0,89 után az idén 0,19-ra csökkent. Ezek az trendek regionális összehasonlításban is megállják a helyüket, tehát az okokat nem feltétlenül a hazai körülmények között kell keresnünk.

Egy évvel ezelőtt még csak találgattuk, hogy mit hoz az Európai Unió. Ugyan az országra nem köszöntött rá hirtelen a Kánaán, de a tőzsdei befektetők sokszor a mennyben érezhették magukat. Csatlakozásunk egyrészt bebizonyította, hogy a fejlődő piacok mennyire "eseményvezérelt" piacok, másrészt figyelmet és likviditást hozott. Nyugat-Európában és a tengerentúlon is az alacsony kamatkörnyezet miatt kevésbé kedvelt megtakarítási forma volt a kötvénybefektetés. A tőkének elvileg a részvénypiacra áramolva jelentős emelkedéshez kellett volna vezetnie nyugaton, de a gazdaság teljesítménye, a terrorizmus elleni félelem, a magas olajár és a várakozásoknak megfelelni nem tudó vállalati eredmények alternatívák keresésére sarkallták a befektetőket. A régió országainak EU-csatlakozása könynyen eladható befektetési sztorit kreált, miszerint az itteni gazdasági növekedés tartósan magasabb lesz a fejlett országokénál, és ez a vállalati profitok gyorsabb bővüléséhez vezet majd. Ez a nem túl szofisztikált vélemény elég volt nagyon jelentős tőke régióba vonzására. És ez a hatalmas likviditás amolyan önbeteljesítő módon valóban igazolta, hogy a régió tőzsdéin jó ötlet befektetni.

A likviditás mellett a fundamentumok is komoly szerepet játszottak a jelentősen eltérő ármozgásokban. Amíg a tavalyi biztató gazdasági kilátások hátán a várakozások magasra kúsztak a fejlett piacokon, addig a hazai részvényárfolyamok a tavalyi forintpiaci sokkhullámok miatt nyomottak maradtak. Miután a gazdaság és a forint sem dőlt össze az idén, a vállalatok, elsősorban a bankszektor és a Mol kiugró negyedéves számokat publikált, ami folyamatosan optimista hangulatot okozott. Ezek a vállalatok tökéletesen alkalmazkodtak az idei, számukra kiváló környezethez. Ez a bankoknál a magas kamatkörnyezet volt, míg a Molnál a magas finomítói marzsok és a tágra nyílt könnyű-nehéz olajspread. Így fordulhatott elő, hogy például az OTP alig drágult árfolyam/nyereség alapon, annak ellenére, hogy az árfolyam megduplázódott.