Az újabb brutális vámokkal pont Trump azokat büntetheti igazán, akikkel meg akar egyezni – nincsenek véletlenek, az amerikai elnök pontosan tudja, mire készül
Kevés részletet lehet egyelőre tudni Donald Trump amerikai elnöknek az Irán kereskedelmi partnereire azonnali hatállyal kivetett vámjaival kapcsolatban, de azok csak tovább komplikálják a helyzetet – és nem csupán az iszlám köztársaság, hanem az Egyesült Államok számára is. Teherán ugyanis olyan országokkal áll leginkább kapcsolatban, amelyek valamilyen szempontból fontosak Washington számra is.
A Fehér Ház honlapján egyelőre nem jelent meg hivatalos dokumentum az új vámokról, sem információ arról, hogy azok Irán összes kereskedelmi partnerére vonatkoznak-e.
A Fehér Ház egyelőre elhárította a médiumok, köztük a CNBC kérdéseit az új vámokkal kapcsolatban,
így azt sem lehet még tudni, hogy azokat Trump az 1977-es International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján vezette-e be.
A legfelsőbb bíróság hamarosan dönt arról, hogy az elnök jogszerűen használta-e a jogszabályt, de a novemberi meghallgatáson mind a konzervatív, mind a liberális bírók kételyeiknek adtak hangot ezzel kapcsolatban.
Irán sok országgal kereskedik, amerikai szövetségesekkel is
A Reuters összeállítása szerint Irán, amely a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) ragja, 147 országgal folytatott külkereskedelmet a Világbank legfrissebb, 2022-es adatai szerint. Elsősorban értelemszerűen energiahordozót exportált és
- félkész termékeket,
- zöldségeket,
- gépeket
- és berendezéseket
importált.
A legnagyobb partnere Kína: a Trading Economics szintén 2022-es adatai szerint a világ második legnagyobb gazdaságába irányult az iráni export 40 százaléka – ez 22 milliárd dolláros forgalmat jelent. Az import értéke valamivel alacsonyabb, 15 milliárd dollár volt.
A Kpler adatai szerint tavaly Kína vásárolta fel az iráni olajexport több mint 80 százalékát.
Az elemzők egy része szerint az amerikai elnök célja a 2020-ashoz hasonló kereskedelmi megállapodást kötni Kínával, és megpróbálja stabilizálni a kapcsolatokat a két ország között. Hiszen áprilisban Pekingbe készül, hogy megvédje a törékeny tűzszünetet, amelyet a vámháborúban kötött Hszi Csin-ping elnökkel.
Mi lesz így az indiai kereskedelmi megállapodással?
Hasonló a helyzet Indiával, amelyre az elnök tavaly a kölcsönös vámok mellett másodlagosakat is kivetett az orosz olaj vásárlása miatt. A Delhibe kinevezett új amerikai nagykövet, Sergio Gor szerint azonban a két ország aktívan keresi a kereskedelmi megállapodás lehetőségét – jelentette hétfőn a BBC.
Az indiai–iráni külkereskedelmi forgalom 2025 első tíz hónapjában 1,34 milliárd dollárt tett ki. India elsősorban basmati rizst, gyümölcsöt, zöldséget, gyógyszereket és egyéb gyógyászati eszközöket exportált Iránba.
Az iszlám köztársaság második legnagyobb kereskedelmi partnere azonban nem India, hanem a NATO-tag Törökország.
A Világbank 2022-es adatai szerint az iráni export 5,8, az import 6,1 milliárd dollárt tett ki.
Teherán fontos partnere Németország is, bár a forgalom jóval alacsonyabb: az iráni export 178 millió, az export 1,9 milliárd dollár volt 2022-ben.
Dél-Koreával Trump ősszel zárta le a kereskedelmi tárgyalásokat, de az ország jelen van Iránban is. 2025 első tíz hónapjában ugyan elenyésző, 129 millió dollár volt az Iránba irányuló dél-koreai export, az import értéke azonban elérte az 1,6 milliárd dollárt.
Minimálisra esett az orosz–amerikai forgalom
Oroszországot azonban még kevésbé fogják megrengetni az iráni kereskedelmi partnerekre kivetett vámok. A Caspian Post tudósítása szerint ugyan a többihez képest viszonylag magas, évi ötmilliárd dollár értékű a kétoldalú kereskedelmi forgalom, a tarifákat azonban az Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenység után kell fizetni.
Az pedig elenyésző. Hivatalos oroszországi források szerint gyakorlatilag leállt a kereskedelmi forgalom Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala szerint a forgalom 2023-ban 1,8 milliárd, 2024-ben 5,2 milliárd dollárt tett ki, miközben 2018-ban ez még 25 milliárd dollár volt.
Az Egyesült Államok a szankciók ellenére továbbra is importálja a legfontosabb orosz termékeket,
különösen a műtrágyákat (kálium, karbamid), nemesfémeket (platina) és egyes vegyi anyagokat, mivel ezek elengedhetetlenek az amerikai ipar számára.
Történelmileg Oroszország volt Washington legnagyobb dúsítotturán-beszállítója is, de a 2024-ben elfogadott uránimport-tilalmi törvény csökkenti ezt a függőséget, annak ellenére, hogy a kritikus ellátási szükségletek esetén mentességet biztosít, hogy ne kelljen atomerőműveket leállítani fűtőanyag hiányában.
Ajánlott videók
