Bankszektor: szűkösebb idők jönnek?
Az egyik legjobb évükön vannak túl a hazai hitelintézetek: bár több, rájuk nézve kedvezőtlen tényezővel is számolniuk kellett, mind méretük, mind nyereségük alapján bőven túlszárnyalhatják az egyébként sem rossz 2003-as teljesítményt.
A rekordszintű, 230 milliárdot meghaladó háromnegyed éves nyereség elsősorban két tényezővel magyarázható. A hitelezés - lassuló ütemben bár, de - tovább bővült, a kihelyezett kölcsönök állománya - a pénzügyi felügyelet összesítése szerint - szeptember végére nagyjából negyedével túlszárnyalta az egy évvel korábbit. Ezenfelül a stabilan magas kamatszint igencsak széles, majdnem négyszázalékos átlagos kamatmarzs fenntartását tette lehetővé, amely szintén hozzájárult a szektor jó teljesítményéhez.
A bankok tavalyi évét ugyanakkor néhány kedvezőtlen körülmény is jellemezte: az egyik legfontosabb, hogy az állami támogatások csökkenésével párhuzamosan meredeken visszaesett a lakás célú hitelek iránti kereslet, a korábban jellemző havi 50-60 milliárd forintos összkihelyezéssel szemben az év utolsó hónapjaiban már csak havi néhány milliárdot könyvelhettek el az érintettek.
A másik, jól megfigyelhető tendencia, hogy a bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó teljes portfóliójának minőségi összetétele romlott. A PSZÁF legutóbbi, az első három negyedévről szóló beszámolója szerint a problémás minősítésű tételek aránya a teljes portfólióban a 2003. végi 1,75 százalékról 2004. szeptember végére 1,94 százalékra emelkedett, a külön figyelendő tételek aránya pedig 4,21 százalékra nőtt. A vállalkozói hiteleknél a problémás állomány a 2003. végi 3,64-ről 3,75 százalékra, a háztartások hitelei között 2,42-ről 2,66 százalékra emelkedett. Ez a minőségromlás azonban a felügyelet szerint még nem ad okot aggodalomra, hiszen 2003 végén a 15 régi EU-tagállam bankjainak hitelei között a problémás tételek aránya meghaladta a 4 százalékot.
Szintén a 2004-es év jellemzője a deviza alapú kölcsönök megjelenése és dinamikus előretörése, amely egyértelműen a piac megváltozott körülményekre adott reagálásként értékelhető. A jelenség ellentmondásos reakciókat váltott ki: többen igyekeztek minden lehetséges fórumot megragadni arra, hogy figyelmeztessenek az ilyen típusú kölcsönök kockázataira, mások viszont - főleg a deviza alapú hitelezésben érdekelt bankok szakemberei - arra igyekeztek rávilágítani, hogy a lehetséges problémák bekövetkezéséhez szélsőséges makrogazdasági fejleményeknek kellene előállniuk. A deviza alapú kölcsönök állománya ezzel együtt meredeken emelkedett és emelkedik, például - szintén a PSZÁF beszámolójában szereplő adatok szerint - a háztartásoknak nyújtott, ilyen típusú lakáshitelek a 2003. végi 18,1 milliárd forintról szeptember végére megötszöröződtek, 92,2 milliárdra emelkedtek.
Jellemző viszont, hogy a bankszektor két részre oszlott a deviza alapú kölcsönökkel kapcsolatban képviselendő stratégiát illetően: hat-hét hitelintézet gyorsan reagált a fejleményekre, és láthatóan árazási politikájával is igyekezett elsősegíteni a deviza alapú termékek sikerét, míg a töb-biek - vagy stratégiai okokból, vagy azért, mert egyszerűen csak lemaradtak - később, vagy egyáltalán nem álltak elő ilyen típusú konstrukciókkal.
Ami a 2005-ös évet illeti, a kilátások korántsem rózsásak, bár drámai fejleményekkel nem kell számolni: annyi viszont bizonyos, hogy a bankszektor által nyújtott dinamikus bővülési ütem már nem ismételhető meg.
A PSZÁF beszámolójában szereplő előrejelzés szerint a hitelintézeti szektor mérlegnövekedése valamelyest lassul majd: ez részben a lakáshitelek iránti kereslet további lanyhulása miatt valószínű, amely tendencia az ingatlanhiteleket követően a későbbiekben - 2005 második felében - várhatóan mindinkább kiterjed majd más típusú lakossági hitelekre is. A bankok üzleti növekedését ugyancsak kedvezőtlenül érintheti az államháztartás, illetve a nem pénzügyi vállalati ügyfelek jelentős részének mérséklődő finanszírozási igénye. Egyértelműen kedvezőeknek ítéli viszont a felügyelet a kormányzat, illetve az Európai Unió által támogatott szektorok vállalataival kapcsolatos üzleti kilátásokat.
A belföldi kamatszint csökkenésével párhuzamosan várhatóan folytatódik majd a hitelintézeti kamatmarzs szűkülése, amelynek következtében a 2004. évi magas szintről várhatóan csökken a tőkejövedelmezőség is. Az utóbbi két évben a bankok gyorsan javuló működési költséghatékonysága jelentős tartalékokat szabadított fel, az üzleti növekedés lassulása esetén azonban az eszközarányos költségszint további javítása növekvő korlátokba ütközik. A lanyhuló konjunktúra körülményei között ugyancsak növekedhetnek az eszközminőség romlásából származó kiadások (céltartalék, értékvesztés) is, amennyiben egyes ágazatok exportlehetőségei jelentősebben visszaesnek, vagy a foglalkoztatottság szintje érzékelhetően csökken.
A hitelezési kockázat terén azonban 2005-ben számottevően kedvezőtlen fejlemények jelenleg nem várhatók - szögezi le a felügyelet beszámolója. A gazdaság makroegyensúlyának javulása, illetve az ebből adódó monetáris konvergencia ugyanakkor jelentősen csökkenti is a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások kockázatait, mégpedig a valuta- és kamatkockázat mértékével, és ezzel összefüggő módon, az eszközminőség alakulásával kapcsolatban. Utóbbi tekintetben főként a külföldi valutában jelentősen eladósodott ügyfelek - vállalatok, illetve háztartások - adósságviselő képessége válhat kérdésessé, amennyiben az árfolyamok, illetve kamatszintek jelentősebb változása következik be. A makroegyensúly javítása, és a monetáris konvergencia éppen ezt a kockázatot csökkenti, miközben lassítja a szolgáltatók üzleti növekedését, és szűkíti a kamatrést. Hozzá kell tenni azonban, hogy 2005-ben a devizahitelekkel járó kockázat várhatóan jelentős szintű marad, ha a korábbiakhoz képest csökken is - mutat rá a PSZÁF beszámolója.
