BUX-emelkedést hozhat január

Létezik-e az év végi, illetve a januári általános emelkedés a részvénypiacokon? Ez az a kérdés, ami minden befektetőt foglalkoztat ilyen tájban. Az Inter-Európa Bank elemzői talán éppen ezért külön elemzésben négy eltérő kockázati szintű és különböző földrajzi régióban található piac figyelembevételével vizsgálták meg a decemberi és januári hónap jellemzőit, akár 30 évre visszamenőleg.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján decemberben és januárban általában emelkednek a tőzsdék indexei. A BUX egyébként jól szerepel ebben az öszszehasonlításban, hiszen 1990 óta átlagosan 15,7 százalékos hozamot biztosított, igaz, magas kockázat mellett. Ha a statisztikák szerint minden jól alakul, akkor január végére a húszezer pontot is megközelítheti a magyar tőzsdeindex.

Az elmúlt évek decemberi és januári árfolyam-alakulását a leghatékonyabbnak tekinthető amerikai "core" piacon (S&P500), a kisebb múltra visszatekintő amerikai technológiai szektorban (Nasdaq), a német (DAX) és természetesen a magyar részvényszekcióban (BUX) vizsgálták.

Az elemzés lényege, hogy minden egyes piacon december és január hónapban kiszámolták az adott index december első napjához képest mért kumulált relatív teljesítményét. Ezt a számítást elvégezték 1990-ig visszamenőleg minden évben, és az éves adatokat átlagolták. Érzékeltetve a piacok kockázati szintjében mért különbséget, az átlagos relatív teljesítmények mellett kiszámolták azt is, hogy az elmúlt 15 évben mért adatok mennyire szóródnak az átlag körül.

Az összesített eredmények alapján általánosan kijelenthető, hogy a december-január időszakban a részvénypiacokra emelkedés volt jellemző. A legnagyobb pozitív hozamot a BUX mutatta a vizsgált indexek közül, igaz, a magyar piacon a szórás, azaz a kockázat is kiemelkedő volt.

Azt, hogy az egyes piacokon a kockázati szintet kifejező szórás mekkora többlethozamot indokol, az "átlagos emelkedés a szóráshoz szórás" mutatóval érzékeltették. A mutató azt jelzi, hogy egységnyi szórásra menynyi hozam jut. A kockázathozam alapösszefüggés (nagyobb kockázatra magasabb hozamot) egyértelműen a leghatékonyabbnak tekinthető amerikai piacokon érvényesül a legjobban, ahol az átlagos emelkedés/szórás mutató értéke meghaladja a 0,7-et. Érdekes viszont, hogy a magyar piacon a vizsgált időszakban a mutató értéke meghaladja a német piacon mértét, ami azt jelenti, hogy a magyar piacon egy vállalat egységnyi kockázata jobban megtérült, azaz a magasabb kockázatért magasabb hozamot elv jobban érvényesült. A fenti gyakorlati elemzés gyenge pontja, hogy statisztikai értelemben az elmúlt 15 év adatainak vizsgálata nem ad megbízható eredményt - írja az IEB elemzése.

Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy az amerikai piacon, ahol a legtöbb historikus adat áll rendelkezésre, az elmúlt 30 és az elmúlt 15 év adataiból számolt átlagos teljesítmények gyakorlatilag megegyeznek. Az idősor növelésének ugyanis ebben az esetben egyedüli következménye a szórás enyhe emelkedése.

Az S&P elmúlt 30 évre vonatkozó idősora alapján a mutató december kezdetétől január végéig átlagosan 3,2 százalékot emelkedett. Az index december közepéig általában stagnált, az erősödés döntő része az ezt követő időszakban következett be. Ha az idősort az elmúlt 15 évre szűkítjük, akkor sincs érdemi változás: december közepéig kismértékben változó indexérték, majd innentől kezdve a szórás megnövekedésével párhuzamosan átlagosan 3,2 százalékos az emelkedés.

Az emelkedés relatív mértékének szórása 4,5 százalék, a többi indexszel összevetve az S&P esetében a legalacsonyabb, ami kisebb ingadozásokra, bizonyosabb előrejelezhetőségre utal. Az S&P az idén december 1-je óta egy százalékot emelkedett, ami jelzi, hogy a múltbeli adatokhoz képest az index eddig jobban teljesít, de azért még mindig maradt tere a növekedésnek. Ha az idei évben is a múltbeli tendencia érvényesül, akkor az előrejelzés feltételeinek figyelembevételével az index 2005. január 31-ig 1175 és 1283 pontos szélsőértékekkel a mostani 1203 pontos szintről 1229-ig emelkedhet.

Az elkövetkező másfél hónapban az IEB szerint növekedésre lehet számítani a Nasdaq esetében is. A Nasdaq az elmúlt 15 évben követte az S&P mozgását, ami december közepéig érdemben nem változó értéket jelentett, és ezután következett be jelentős növekedés január végéig. Az index a múltban átlagosan 9,4 százalékos szórás mellett 6,7 százalékot emelkedett. Az S&P-vel összevetve mindez a nagyobb kockázat, magasabb hozam elvének megjelenésére utal, hisz az átlagosan nagyobb emelkedés nagyobb szórás, azaz nagyobb változékonyság mellett következett be. Az index idei alakulása összhangban van a múltbeli idősorokkal, az IEB feltételezései szerint pedig január végére a Nasdaq 2146 pontról 2282-ig emelkedhet.

A DAX mozgása trendjében azonos az amerikai piacokéval, az átlagosan 3,9 százalékos emelkedés alapvetően ebben az esetben is december második felétől kezdődően várható. Ez a növekedési mérték nagyjából megegyezik az S&P-nél látottal, viszont nagyobb kockázatra utal, hogy mindez érdemben magasabb szórás mellett történik. Az idősorokban a szórás ráadásul különösen az index emelkedésének időszakában ugrott meg.

Míg relatív értelemben az S&P-t alacsony kockázat, alacsony hozam, a Nasdaqot magas kockázat, magas hozam jellemezte a december-januári időszakban. A DAX tehát ebben a megvilágításban a nem túl hízelgő közepes kockázat, alacsony hozam minősítést érdemelte ki. A DAX az idén december eleje óta 1,1 százalékot emelkedett, ami a múltbeli adatok alapján további mintegy 2,8 százalékos növekedésre teremt lehetőséget január végéig. Az index így a jövő év első hónapjának végére elérheti a 4350 pontot, viszonylag széles várható ingadozási sávval.

A BUX elmúlt 15 évi teljesítményét tekintve a magyar piac ebben az összehasonlításban kiemelkedően a legnagyobb növekedési potenciálú, ugyanakkor a legmagasabb kockázatot is hordozó tőzsde. Az átlagosan 15,7 százalékos indexemelkedéshez kiugró, 23,7 százalékos szórás társul, ami mindenféle előrejelzést rendkívül bizonytalanná tesz a nemzetközi indexekhez képest. Feltűnő eltérés az is, hogy a BUX a vizsgált időszakban általában folyamatos emelkedést mutat, azaz nem december közepétől, hanem december elejétől emelkedik a piac.

Ez történt az idén is, hisz a BUX december 1-je óta 2,7 százalékot emelkedett. Különbséget mutat az is, hogy a rendkívül nagy szórás ellenére, az IEB által vizsgált 68 százalékos bizonyossági szint mellett a nagy átlagos relatív emelkedés miatt a BUX emelkedésének valószínűsége érdemben magasabb a mutató csökkenésének valószínűségénél. A BUX az említett feltételekkel január végéig 16 560 pontig emelkedhet. A magas bizonytalanságra és kockázatra utal, hogy mindezt a 13 161 és a 19 959 pontos sávban ingadozva teheti meg.