Haszontalan a jelenlegi kockázatitőke-törvény
Egy adott ország kockázatitőke-iparágát háromféleképpen lehet jellemezni: a kockázatitőke-befektetés, a vagyongyűjtés és a kockázatitőke-törvény szempontjából. E három tényező nincs korrelációban egymással, ugyanis míg egyes országokban kockázatitőke-törvény nélkül is fejlett a kockázatitőke-iparág, addig máshol e jogszabály mellett is gyerekcipőben jár a speciális befektetési forma.
A magyarországi kockázatitőke-befektetések helyzete meglehetősen ellentmondásos, hiszen sok kockázatitőke-befektetés jön létre, kockázati törvény is van, mégis kevés belföldi kockázatitőke-alapot létesítenek. Eddig csupán állami érdekeltségű intézmények hoztak létre néhány kockázatitőke-alapot Magyarországon, a privát kockázatitőke-társaságok teljesen inaktívak voltak, holott Európa fejlettebbik részén utóbbiak uralják az üzletágat. A magyar alapok hiányának okát Széphalmi Géza, az AIG New Europe Fund Közép-Európáért felelő regionális partnere abban látja, hogy a magyar kockázatitőke-törvény jelenlegi formájában nem működőképes, nem segíti a helyi tőkegyűjtést. Számos korlátozást tartalmaz ugyanis a magyarországi bejegyzésű kockázatitőke-társaságok számára; például meghatározza, hogy egy vállalat tulajdonrészének hány százalékát lehet megszerezni ezen befektetés révén. Ilyen és ehhez hasonló megszorítások miatt a magyarországi kockázatitőke-befektetések túlnyomó többsége külföldi alapok vagyonából valósul meg. Ha ugyanis egy külföldi kockázatitőke-társaság tulajdonrészt szerez egy magyarországi cégben, akkor nem kell figyelembe vennie az idevonatkozó jogszabály korlátozásait, csupán a magyar gazdasági törvény rendelkezéseire kell tekintettel lennie.
A jelenleg hatályban lévő kockázatitőke-törvényt a befektetők védelmében hozták létre 1998-ban. A jogalkotóknak a törvénybe foglalt korlátozásokkal az volt a céljuk, hogy minimálisra csökkentsék a befektetői vagyonnal történő visszaélés lehetőségét. A túlzott óvatosságnak azonban meglett az ára, hiszen ennek következtében ma Magyarországon a gazdasági szereplőknek - helyi kockázatitőke-alapok hiányában - gyakorlatilag nincs lehetőségük kockázati tőkébe fektetni pénzüket. Sőt, ha figyelembe vesszük a kockázati tőke kedvező hatásait, akkor kijelenthetjük, a kockázatitőke-törvény jelenlegi formájában közvetett módon Magyarország gazdasági növekedésének is gátat szab. Azok a cégek ugyanis, amelyek irányításában kockázatitőke-társaságok is részt vesznek, a nagyobb szakértelemnek, valamint a pluszforrásnak köszönhetően többet költenek az innovációra, ezért általában gyorsabban fejlődnek, mint a kockázati tőke megjelenése előtt. Ezzel nemcsak a saját maguk növekedését gyorsítják fel, hanem a lemaradás veszélyével fenyegetett versenytársaik eredményességére is kedvező hatást gyakorolnak, így összességében az ország gazdasági teljesítményét is növelik. A hatályban lévő kockázatitőke-törvény további kedvezőtlen hatása, hogy jelenleg Magyarországon szinte csak egyetlen kockázatitőke-befektetés típus létezik: a középvállalati fejlesztőtőke. A korlátozások nélkül vélhetően más típusok is gyökeret verhetnének, ezáltal is bővülhetne a kínálat a belföldi befektetők számára.
Széphalmi Géza szerint a fenti okok miatt a kockázatitőke-törvény módosításra szorul. Úgy véli, a kockázati tőke gyűjtésének a jelenleginél sokkal megengedőbb szabályozására lenne szükség, ezért a megszorító rendelkezések egy részét törölni kellene. Szükséges lenne viszont hangsúlyozni, hogy az ilyesfajta befektetések megtérülésére nincsen garancia, és a kockázat - amely a magas hozam miatt az átlagosnál nagyobb - az alapkezelő szabályzatának megfelelő áttekintésével csökkenthető. E szabályzat célja lényegében ugyanaz, mint a hatályban lévő kockázatitőke-törvény korlátozásainak: biztosítani a befektetőt arról, hogy vagyonával nem élnek vissza. Éppen ezért a törvényi megszorítások nemcsak károsak az iparág fejlődése szempontjából, hanem feleslegesek is - érvelt a szakember.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon még nem történt olyan visszaélés, amely kockázati tőkéhez fűződött volna. Ennek egyfelől a szerencse, másfelől a szűk szakma az oka, de a foltnélküli múlt a Magyarországi Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) szigorúságának is köszönhető - magyarázta Széphalmi Géza, aki egyben a szövetség etikai bizottságának elnöki tisztségét is betölti. Az etikai vétséget elkövető tagot ugyanis rögtön kizárnák a szövetségből.
A kockázatitőke-törvény módosítása napirenden van, az előterjesztés várhatóan az év elején készül el. Széphalmi Géza szerint azonban akkor sem történik katasztrófa, ha a módosítás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a kockázatitőke-befektetések száma és értéke ugyanis ettől még tovább bővülhet.
