Személyi kölcsön: drága mulatság
A deviza alapú konstrukciók bevezetése a személyi hiteleknél egy számjegyű kamatok megjelenését eredményezte a piacon, ami a hagyományos, forinttermékek húsz százalék körüli kamatajánlataihoz képest jónak tűnik.
A hitelintézetek honlapjain található kondíciós listák szerint a teljes hiteldíjmutató (THM) alakulásánál viszont már korántsem olyan egyértelmű az előny, hiszen annak mértéke a deviza alapú konstrukcióknál is könnyedén meghaladhatja a 40 százalékot. Ez elsősorban a kis összegű, rövid futamidejű konstrukciókra igaz, amelyek egyrészt kockázatosabbak, másrészt magasabbak az arányos, ügyfelet terhelő költségeik is. Ráadásul ezeknél a termékeknél a leendő adósnak komoly kamat- és árfolyamkockázattal is számolnia kell, ami a jelenlegi forintkurzusnál nem tekinthető elhanyagolható szempontnak, ami főleg a kisebb összegű hiteleknél és a törlesztőrészletre érzékenyebb adósoknál lehet lényeges. (A deviza alapú személyi hiteleknél nem jut akkora szerep az árfolyamkockázatnak, mint a tizenöt-húsz éves futamidejű lakáshiteleknél, és kisebbek az adóst terhelő törlesztőrészletek is.)
A nagyobb összegű kölcsönöknél viszont mindenképpen megfontolandók a deviza alapú ajánlatok, hiszen azok árelőnye egyértelmű a forint alapú kölcsönökhöz képest: itt már egy számjegyű kamattal is lehet találkozni, viszont a forint alapú konstrukciók ritkán mennek húsz százalék alá. A hazai piacon öt hitelintézet foglalkozik klasszikus, fedezet nélküli deviza alapú személyi hitelek forgalmazásával, a forinthitelekhez hasonló feltételek mellett. Az igényelhető kölcsönösszeg két-háromszázezer és ötmillió forint között mozoghat, jellemzően egy és hat év közötti futamidő mellett. Az ügyfélnek költségtételként hitelbírálati díjjal, illetve folyósítási költséggel kell számolnia a kamaton és a kezelési költségen felül.
